Magyarországon a férfiak 38 százaléka nem éri meg a nyugdíjazást

„Nem a tizenkilencedik, hanem a huszonegyedik század társadalmi folyamatai és tudományos ismeretei alapján kéne nyugdíjpolitikát csinálni” – ezt Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke mondta a mai Népszavának.

Karácsony szerint „az igény már fogalmazódik, de még nem alakult társadalmi, netán tudományos nyomássá, csak ötletek vannak”.

Noha egyre kevesebb aktív korúnak kell eltartani egyre több idős embert, Karácsomy Mihály úgy véli, „nem átgondolt és a társadalmi igazságosságtól is messze van, amikor azt mondják, hogy a nyugdíjba vonulás időpontját a születéskor várható élettartam alapján kellene meghatározni… Rossznak tartom, hogy a legtöbb nyugdíjpolitikával foglalkozó szakember a demográfia oldaláról közelít a kérdéshez, hiszen egyrészt egy nyolcvan év múlva bekövetkező állapot alapján akarnak ma döntést hozni, másrészt minden korszerű közgazdász tudja, hogy a felosztható termékek vagy jövedelmek összessége nem a létszámtól függ, hanem a termelékenységtől, versenyképességtől, hatékonyságtól”.

Mára felborult a nyugdíjasok fogyasztói kosara, emiatt is érzik jóval magasabbnak az inflációt

Az Országos Nyugdíjas Parlamenten a szakértők a problémák mellett a pozitívumokról is említést tettek, például arról, milyen értékteremtő munkákat végeznek a nyugdíjasok.

Karácsony szerint hiba, hogy a rendszer ösztönzi, hogy a korhatárt elérők ne menjenek nyugdíjba, „miközben nyugaton már négynapos, 35 órás munkahétben gondolkodnak”.

Szerintem óriási tévedés, hogy a termelékenység, a hatékonyság hiányát a több dolgozóval és a több munkában töltött idővel akarja pótolni a magyar gazdaság.

Az Eurostat minapi statisztikája szerint a most születő magyar fiúk 61,6, a lányok 63,5 egészséges évre számíthatnak.

Mindkettő azt jelzi, a nyugdíjba vonulók nagy része már nem teljes értékű munkaerő. Hová akarják még emelni a nyugdíjkorhatárt? Magyarországon roncsokat kap a nyugdíjrendszer.

Karácsony Mihály a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítását sürgeti, hivatkozva arra, hogy Magyarországon a férfiak 38 százaléka nem éri meg a nyugdíjazást.

Igazságtalannak tartja azt is, hogy míg a nettó átlagkereset 352 ezer forint, az átlagos nyugdíj ennek kevesebb mint fele, mindössze 164 ezer forint. Javasolja, térjünk vissza a 90-es években alkalmazott bérindexálásra, „vagyis, hogy az előző évi átlagbér emelkedés mértékének feleljen meg a nyugdíjak éves emelkedése is”.

Karácsony elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg a fővárosban 179 ezer, Szabolcsban csupán 134 ezer a nyugdíjátlag.