Minden, magára valamit is adó cég elvárja, hogy alkalmazottai lojálisak legyenek hozzá. Lojálisak a szó jó értelmében: ne tegyenek, ne mondjanak, ne híreszteljenek olyat, ami árt a cég jó hírnevének. Ne ingassák meg az emberek bizalmát a vállalatban. De vajon mi a helyzet akkor, ha ezt az írott vagy íratlan szabályt éppen a cég vezetője sérti meg? Ráadásul egy olyan helyen, ahol az alkalmazottat a törvény hallgatásra kötelezi.
A „cég” ez esetben a Kúria, a „cégvezető” pedig nem más, mint a Kúria elnöke, Varga Zs. András, a törvény által hallgatásra kötelezett „alkalmazottak” pedig a Kúria bírái. Konkrétan az a bírói tanács, amelyik két esetben is a kormányhű alkotmánybírák véleményével szemben ragaszkodott a saját, megalapozott, szakmai meggyőződéséhez.
Az idáig vezető történet 2020 decemberében kezdődött. Akkor indult be a Vakcinainfó elnevezésű oldal, ahová azok regisztrálhattak, akik koronavírus elleni oltást szeretnének kapni. A Telex már ekkor kiszúrta, hogy az oldal adatkezelési tájékoztatója adatvédelmi szempontból „aggályos”. (Ez Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság elnökének szavajárása, aki ugyan sokat aggódik, de keveset tesz.)
A regisztrációs oldalon található első nyilatkozattal nincs baj, mert annak elfogadásával ahhoz járul hozzá az aláíró, hogy adatait továbbíthassák a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek. Ez logikus, hisz általuk lehet az oltakozást megszervezni. A második nyilatkozat megtétele azonban a személyes adatok felhasználásának túl széles körét biztosítja a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára:
hozzájárulok, hogy későbbi kapcsolattartás céljából a megadott kapcsolattartási adataimat visszavonásomig kezeljék az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint.
Hogy egyáltalán miért a kabinetiroda gyűjtötte az adatokat, az csak két évvel később vált világossá.
A 2021-es év sem telt eseménytelenül. A Kúria Kovács András vezette tanácsa kimondta, hogy nem lehet a „gyermekvédelmi” népszavazásra bocsátani azt a kérdést, amely így szól: „támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” Kovácsot persze személyében is kikezdte a kormánypárti sajtó, de ez nem hír. Az viszont igen, hogy a döntést a kabinet megtámadta az Alkotmánybíróságon, mondván, a Kúria döntése a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti. Az Alkotmánybíróság – óriási meglepetésre – a kormánynak adott igazat: megsemmisítette a Kúria végzését, emiatt pedig új eljárást kellett indítani.
Most ugrunk az időben 2022 márciusára, amikor is a Kúria ismételten kimondta, hogy az említett népszavazási kérdés nem hitelesíthető. Hiába magyarázta a kormány, hogy miként is kell érteni az általa feltett kérdést, ezzel csak azt támasztotta alá, amit a Kúria korábban is mondott: a feltenni szándékozott kérdésben sem a „nemátalakító kezelések”, sem az „elérhetőség” tartalma nem világos, nem egyértelmű. Márpedig a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműnek kell lennie. Ha nem az, akkor arról nem lehet népszavazni. Szerintem egyébként – és nem utolsó sorban a TASZ szerint is – a többiről sem lehetne.
Idén februárban az oltásra regisztráltak a következő „tájékoztatást” kapták a Kormányzati Tájékoztatási Központtól:
Tisztelt Honfitársunk! Magyarország közvetlen szomszédságában sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be: egy háború. (…) Ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a magyar emberek biztonságát garantáljuk. (…) Alapvető érdekünk, hogy Magyarország kimaradjon a háborús konfliktusból. Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.
Már a megszólítás is pontatlan, hisz inkább úgy kellett volna szólnia: „tisztelt oltásra regisztrált honfitársunk!” De ne legyünk ilyen kicsinyesek. Az meg a jogi megítélés szempontjából – de csak abból – irreleváns, hogy az ellenzék nem is akar katonákat és fegyvereket küldeni Ukrajnába.
Nem ez az első eset, hogy a Covid-oltásra regisztráltak adatait a Rogán Antal felügyelete alatt működő Kormányzati Tájékoztatási Központ propagandacélokra használja, de mi most maradjunk ennél az esetnél.
A Kúria, mint a választási ügyekben eljárni illetékes bíróság – az eljárás menetével most nem fárasztjuk az olvasót – kimondta, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ törvényt sértett akkor, amikor minősítette a „tájékoztató” levélben az ellenzék álláspontját. A Kúria döntésének rendelkező része így szól:
a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 24-én az info@kormany.hu e-mail címről küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontja azon kifejtésével, mely szerint „… felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” megsértette a választási eljárásról szóló (…) törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját.
Nem idézem a Kúria hosszú és mindenre kiterjedő részletes indokolását, azt azonban igen, hogy mit tartalmaz a választási törvény idézett két pontja. A törvény szerint „a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket – és itt jön az a bizonyos 1. c) pont: „esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között”, majd az 1. e) pont: „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást”.
Nos, az esélyegyenlőség megsértéséről józan ésszel aligha lehetne vitát nyitni, és nem csupán ebben a konkrét esetben. Pénz, paripa, fegyver mind a kormánypártok kezében van: állami pénzek korlátlan felhasználása, a médiumok mintegy 80 százalékának tulajdonlása, törvények, köztük a választási törvény saját fazonra igazítása, veszélyhelyzeti korlátlan rendeletalkotás lehetősége, hadd ne soroljam tovább. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás meg azután végképp nem jellemzi a kormány működését. Mindezekhez képest megalázóan pitiáner dolog, hogy még az oltási regisztrációt is kampánycélokra használják.
Mondanom sem kell, hogy a tájékoztatási központ üstöllést elrohant az Alkotmánybírósághoz, amely tette is a dolgát. A Kúria döntését alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. Nem fogják elhinni, hogy a kormány mire hivatkozott alkotmányjogi panaszában. Azt állította, hogy „a Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő alapjogát”. Erre mondják, hogy no comment.
De az sem akármi, ahogyan az Alkotmánybíróság megindokolta a kúriai döntés megsemmisítését. Íme: (a Kúria)
nem értékelte azt, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor. A Kúria jogértelmezésekor tehát nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
Most arra gondolnak: attól még nem lesz valakinek igaza, hogy körülményesen fogalmaz. Igazuk van. Az Alkotmánybíróság gyakorlatilag azt állítja, hogy nem kampánytevékenység az, ha a kormány arról is „tájékoztatja” a vakcinára regisztrálókat, hogy az ellenzék felelőtlen, mert fegyvereket és katonákat akar küldeni Ukrajnába. Kár, hogy nem nézték meg ezek a tudós emberek az értelmező szótárban a „tájékoztatás” szó jelentését: „tájékoztató közlés, adat, felvilágosítás.” Ebbe a politikai ellenfélről alkotott – ráadásul hamis – vélemény nem fér bele.
Csak röviden érintettük korábban azt az anomáliát, hogy a regisztrációs honlap adatvédelmi szabályzata legalábbis „aggályos”. Ezt azért nem részleteztük, mert az adott esetekben ennek megítélése nem a Kúria feladata és jogköre volt. Akié lett volna – Péterfalvi Attilának hívják –, ő ebben az ügyben semmiféle aggódnivalót nem észlelt. Ehelyett inkább azt a közleményt adta ki, amelyben a politikai pártokat figyelmeztette, miszerint „választási időszakban különösen figyelni kell a személyi azonosító célhoz kötött és jogszerű felhasználására, illetve az ezt veszélyeztető műveletekre”.
De térjünk vissza a legeslegfőbb bíró (a „cégvezető) lojalitásához. Hogy eldönthessük, vajon Varga Zs. András kihez lojális, érdemes értelmezni a Kúria közleményében kiadott néhány mondatát.
„Az Alkotmánybíróság döntése és az abban foglalt jogértelmezés mindenkire, így a rendesbíróságokra is kötelező. Ezeket a határozatokat a megismételt eljárásban a jóhiszemű együttműködés elve szerint kell olvasni és alkalmazni. A Kúria mindenkor ezt teszi. Ennek ellenére elvileg nem zárható ki, hogy egy bíró vagy bírói tanács megismételt döntése sem bizonyul alkotmányosnak.”
Hogy pontosan értsük: De folytassuk: „Az igazságszolgáltatás természetéből adódóan azonban egy ilyen helyzet is csak megfelelő jogorvoslati eljárásban vizsgálható. Másként nem, igazgatási eszközökkel sem, nyilvános vita formájában sem oldható fel egy döntést érintő dilemma.”
Vagyis: bocsánat, én nem tehetek róla! Nem fenyíthetem meg őket, a döntésükre nincs befolyásom, hisz utasítanom sem szabad őket. Kedves engem kinevezők, ne rám haragudjatok ezért!
Ha a felek élnek jogorvoslati jogaikkal, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nyilván meghozza a helyes, törvényes, az Alaptörvénnyel összhangban álló új döntést.
Lefordítva: ha már így meg van kötve a kezem, éljetek bátran minden lehetséges jogi eszközzel, hogy helyrehozhassam ezt a malőrt.
Ám lehet, hogy ez a törleszkedés sem lesz elég. A Medián szerint a teljes népesség 41 százaléka nem tervez részt venni a népszavazáson, így az valószínűleg érvénytelen lesz.
Vasárnap megtudjuk.
