Diákok és pedagógusjelöltek tüntettek a tanárok mellett Budapesten, országszerte sztrájkoltak a pedagógusok

21-en veszünk részt most a sztrájkban, nagyjából ugyanazok a kollégák, akik a polgári engedetlenségben is részt vettek. Ez a teljesen hivatalos tantestület egyharmada, azonban fontosnak tartom elmondani, hogy művészeti iskolaként nagyon sok óraadó és részfoglalkoztatású kollégánk van, akik egész évben gyakorlatilag egy-egy kurzus megtartásának erejéig vannak felkérve. Gyakorlatilag nincsenek velünk a hétköznapi munkában. A teljes állású kollégáink 80 százaléka sztrájkol, hozzájuk csatlakoztak még részfoglalkoztatásúak

– közölte a 24.hu-val Herold Eszter, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium pedagógusa. A tanárnő elmondta, hogy a polgári engedetlenségben korábban szintén 21-en, 22 szolidaritó pedagógussal vettek részt. „Azért dönöttünk így, mert egyikünk önbecsülése sem bírta el azt a péntek esti kormányrendeletet, amivel egy átlagosnak tűnő tél végi hétvége küszöbén megfosztottak minket hivatalos tiltakozásunk és véleményformálásunk egyetlen lehetséges módjától is”, jelezte.

Ez utolsó utáni csepp volt a pohárban, ahhoz, hogy egyáltalán tükörbe, a diákjaink és saját gyerekeink szemébe tudjunk nézni, és lássuk értelmét a következő és a rá következő napnak, muszáj volt megfogalmaznunk elemi tiltakozásunkat, saját emberi, tanári és alkotói attitűdünket ebben a szorító szituációban.

Elmondása szerint a sztrájk „egészen simán” létre tudott jönni az iskolában, habár kaptak levelet a biztosítási jogviszony veszélyeztetettségéről, és a sztrájkban résztvevők névsorát jó előre le kellett adniuk.

„Nálunk a polgári engedetlenségi akció vérzett el majdnem azon, hogy a tankerület egyik pillanatról a másikra kért volna egy listát, minden résztvevőtől kézzel írott nyilatkozatot a részvételi szándékáról. Ha ezt teljesítettük volna, nem jöhetett volna létre az akciónk, mert két nappal az esemény előtt már nem tudtunk volna minden kollégát elérni, a kézzel írt dokumentumot begyűjteni, hisz sokan sokfelé is tanítunk, rendezünk, alkotunk és vagyunk jelen. Így azt válaszoltuk, hogy a polgári engedetlenségünk napján megkapja a tankerület a mindenki által kézzel aláírt listát a részvételünkről, de előbb nem. Két nappal korábban csak egy nyomtatott névsort küldtünk be nekik” – írta a pedagógus.

Az iskolájukban ma mindenki klasszikusan kockás ingben van, csatlakoznak az országos sztrájkkövetelésekhez, ezek közül legfontosabbnak az érdemi párbeszédet tartják, hogy „álljon velünk szóba a mindenkori kormány, legyen valódi felelőse az oktatásügynek, beszéljünk és vitázzunk a problémákról, az általunk detektált jelenségekről”.

Ugyanilyen fontos a pedagógustársadalom bérkövetelése, mert vérlázítóan és elkeserítően kevés pénzért dolgozunk két és három és még több diplomával a zsebünkben. Szegénységi kockázatot, sőt, szegénységet vállal az, aki ma Magyarországon tanárnak, óvónőnek, bölcsődei gondozónak áll. Értelmiségiekként nem járhatunk színházba, nem építünk otthon könyvtárat, nem vásárolunk könyvet és sajtóterméket, nincsen megtakarításunk, nem tudjuk támogatni idősödő szüleinket, turkálóból öltözködünk (erre speciel büszke vagyok, de ha akarnám, se tehetném másként), és nehezen gazdálkodjuk ki a fizetésünkből a BKV-bérletet, illetve a telefonszámlát, ami a munkánk alapfeltétele

– vélekedett a tanárnő, aki hozzátette: normális, értelmiségihez méltó életet szeretnének élni. „Szeretnénk, ha nem volna túlhajszolva a tanártársadalom, ha volna időnk a szellemi táplálkozásra és töltődésre, hogy legyen muníciónk és aktuális mondanivalónk az új és új generációk számára” – jelezte.

Hogy a sztrájk praktikusan célt ér-e, abban szkeptikusak, de úgy érzi, arra van esély, hogy minél szélesebb társadalmi párbeszéd induljon el a témában. „Egyelőre viszonylag apatikus, közömbös, fáradt társadalom vagyunk. Ezen akarunk változtatni. Szülők, nagyszülők, bérből és fizetésből élők, értelmiségiek, művészek – megszólítják egymást. Hiszünk, mert hinnünk kell, hogy megépíthető egy olyan közösség, egy olyan ország, ahol empátiával vagyunk egymás problémái és fontos ügyei iránt. Ahol a tudás érték. Ahol az építkezés evidencia, s az egyéni boldoguláson túl a közösségi jól lét is cél kell legyen” – fogalmazott.

Nem vagyok egyedül!  6 sztrájkoló és 1 polgári engedetlenkedő!

– írta Simkó Edit Facebook-oldalán szerda reggel. Ő az a pedagógus, aki korábban az iskolájából egyedüliként döntött úgy, hogy polgári engedetlenségi akcióba kezd. A vele készített interjúnkat itt olvashatják. 

A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban 32 pedagógus vesz részt a sztrájkban, ez a tantestület 57 százaléka, közölte a 24.hu-val Király Viktor, az iskola magyar nyelv és irodalom-etika szakos tanára. Mint írta: a polgári engedetlenségi akcióban is részt vettek, ahhoz a tantestület mintegy 70 százaléka, összesen 38 fő csatlakozott.

Túlnyomórészt nagyon pozitív tapasztalataink voltak, a szülőktől és a diákoktól is kaptunk megerősítő jelzéseket, illetve az öregdiákok is indítottak aláírásgyűjtést a támogatásunkra, amelyhez végül ezernél is többen csatlakoztak. Természetesen negatív visszajelzéseket is kaptunk, de egy ilyen helyzetben ez természetes

– fogalmazott. Egyúttal hozzátette, hogy náluk sem az iskolavezetés, sem a tankerület részéről nem próbálták meg jogellenes módszerekkel eltántorítani a pedagógusokat a részvételtől.

Azzal kapcsolatban, mit vár a mai sztrájktól, a pedagógus úgy vélekedett, hogy egyfelől nincsenek illúzióik atekintetben, hogy a sztrájk milyen közvetlen eredményre vezethet, „hiszen a fenntartó látványosan nem vesz tudomást az intézményeken végigsöprő tiltakozási hullámról”.

Az viszont már most fontos eredmény, hogy a tanártársadalom, ami egyébként borzasztóan heterogén, ennyire egységesen kiáll a közoktatásban uralkodó áldatlan állapotok rendezése érdekében. Azt várjuk, hogy a választások utáni, békésebb időszakban hangsúlyosan előkerül a közoktatás ügye, megtörténik a bérrendezés, de emellett a tartalmi-strukturális problémákról is érdemi párbeszéd indul

– jelezte. Király Viktor hozzátette: „Én magam akkor lennék elégedett, ha 10-15 év múlva Magyarországon egy korszerű, a diákokat a mai világ problémáira és kihívásaira felkészítő oktatási rendszer működne. Ez most nagyon távolinak tűnő cél, de ha nem hinnék, ha nem hinnénk benne, értelmetlen lenne bármiféle demonstrációt is tartanunk.”

A Lauder Javne Óvoda és Iskola dolgozói egy kiáltvánnyal vállalnak szolidaritást a pedagógus-szakszervezetek által meghirdetett sztrájkkal. A tanársztrájkkal szolidarító dolgozók által meghirdetett petíciót eddig több mint 1400-an írták alá.

A kőbányai Szent László Gimnázium előtt szülők, nagyszülők is megjelentek, hogy jelenlétükkel és teával, süteménnyel is támogassák a pedagógusok sztrájkját. Tóth Viktor, az intézmény egyik pedagógusa a PDSZ-videójában arról beszélt, hogy éveket vártak arra, hogy a pedagógusok jogszerűen kiállhassanak, és nagyon fontos pillanatnak tartja a mostanit.

Ez egy ország ügye, nem csak a pedagógusok ügye

– fogalmazott a pedagógus.

Huszonhárom iskola – köztük az Eötvös József Gimnázium, az ELTE Radnóti vagy a Berzsenyi Dániel Gimnázium – diákjai szerdán délelőtt fél tíztől szolidaritási menetet szerveztek. A szervezők a 24.hu-nak azt mondták: azért döntöttek a menet mellett, mert a tapasztalataik alapján a részvevők ezt a szolidaritási kiállást tartják a leghatásosabbnak, így több embert tudnak bevonzani.

Rengeteg pozitív visszacsatolást kaptunk a tanárainktól, sok támogatást, de ugyanakkor bizonyos iskolákban a vezetőség igyekszik a mi akciónkat is ellehetetleníteni. Ezekben az intézményekben a DÖK elnökök nagy küzdelemben állnak, de volt már rá példa, hogy egy ilyen eset miatt vonta vissza Diákönkormányzat aláírását a nyilatkozatunkból

– közölte Gajzágó József és Mihalics Lili, a megmozdulás szervezői. Kiállásukkal arra koncentrálnak, hogy a tanáraik elérjék azokat a célokat, amiket kitűztek maguk elé.

Ezek a DÖK-ök, akik összeálltak, azért tették mindezt, mert képviseleti, többségi alapont, azt szavazták meg a diákok, hogy igenis érdemes kiállni a pedagógusok törekvései mellett. Ezekben az iskolákban tehát a diákok többsége támogatólag lép fel az ügyben. A közhangulatra vagy semleges hatással van, vagy pozitívan állnak hozzá

– jelezték a diákok, akik úgy gondolják, hogy először a tanárok helyzetére kell megoldást találni az oktatás minőségének javításának érdekében. A szervezők gyülekezési pontonként „pesszimista becslések alapján” két-háromszáz emberre számítanak.

A Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium intézményvezetője arról tájékoztatta a szülőket, hogy az iskola tanárainak jelentős része csatlakozott a szakszervezet által meghirdetett sztrájkhoz. A pedagógusok a tervek szerint csak szerdán vesznek részt a kezdeményezésben.

A napot igyekszünk úgy szervezni, hogy tanulóink oktatáshoz való joga legkevésbé sérüljön, az órák egy részét megtartjuk, a felügyeletet minden esetben biztosítjuk. A 12. évfolyamon a megfelelő felkészülés biztosítása érdekében minden kötelező érettségi tantárgy óráját megtartjuk

– közölte az intézményvezető. Hozzátette: alsó tagozaton a nap egy részében összevont felügyeletet biztosítanak.A felső és a gimnáziumi tagozaton járók esetében, pedig a KRÉTA-rendszerben jelzik, mely órák maradnak el, meddig tart a tanítás, az órák után pedig ügyeletet biztosítanak.

Iskolánkban a polgári engedetlenség miatt ma külön órarendet készített a vezetőség. A gyerekek felügyelete így megoldott. A tankerület részéről nem érzékeltünk nyomásgyakorlást

– jelezték lapunkhoz eljuttatott közleményükben a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium tanárai. Mint írták: a február 21-i demonstrációjuk után azt tapasztalták, hogy a kormány részéről nem történt visszalépés a sztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelettel kapcsolatban. Egyúttal jelezték, hogy a szakszervezetek követeléseivel egyetértenek, ugyanakkor a sztrájk megtartásának jelenlegi feltételeit vállalhatatlannak tartják, mint hozzátették, a  jelenlegi jogszabályi keretek miatt az a paradox helyzet állt elő, hogy a tanárok csak egyes tanóráikat megtartva tagadhatják meg a munkát.

Ezért úgy döntöttünk, hogy míg a szakszervezetek március 16-ra sztrájkot hirdettek, abban a sztrájkban – annak kiüresedése miatt – nem veszünk részt, hanem a február 21-i követeléseinket fenntartva polgári engedetlenséget hirdetünk. Ennek értelmében március 16-án nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Tudatában vagyunk annak, hogy tettünkkel szabályt szegünk, s annak ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk

– fogalmaztak. „Tisztában vagyunk vele, hogy ebben a nehéz időszakban más, fontos kérdések is foglalkoztatják a közvéleményt, azonban úgy érezzük, hogy minden egyéb nehézség ellenére mégis ki kell fejeznünk álláspontunkat”, tették hozzá.

A polgári engedetlenségben az iskola 16 pedagógusa vesz részt, valamint további 18-an támogatják azt.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) virtuális szolidaritási sztrájkot hirdet a pedagógus társadalom követeléseinek támogatására – közölte a szervezet szerda reggel.

A TDDSZ azt kéri, hogy

egy kétórás jelképes szolidaritási sztrájk idejére eső jövedelem átutalásával segítsük valamelyik pedagógus szakszervezet akcióját és az abban részt vevő tanárokat!

A szakszervezet tagjai eddig összesen több mint egymillió forinttal támogatták valamelyik pedagógus szakszervezetet. Továbbá jelezték: kiállnak az alkotmányos jogérvényesítés lehetőségének fenntartásáért, és erre szólítják fel a többi hazai szakszervezetet is.

Követeljük a bérek rendezését és a kötelező óraszámok csökkentését. Ragaszkodunk hozzá, hogy teljesértékű sztrájkot folytathassunk

– hangoztatta egy pedagógus szerda reggel a budapesti Wekerle-telepen, ahol hat intézmény indította el a pedagógussztrájkot. A közös kiálláson az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hungária Általános Iskola és Kollégium, a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium, a Kós Károly Általános Iskola, a Pannónia Általános Iskola, a Puskás Ferenc Általános Iskola pedagógusai vettek részt.

A pedagógusok közös énekléssel készültek, majd az egyik szervező elmondta, hogy miután felvették a kapcsolatot a Budapest Bike Maffiával, szendvicseket készítenek majd, amiket a Gyáli úti szállóra juttatnak el.

A PDSZ videója a helyszínről:

A sztrájk mellett számos szolidaritási akció is szerveződik középiskolás diákok által, ezek egyike az „Üljünk ki a Tanárainkért” demonstráció, amely gyakorlatilag egy szimbolikus tanítási nap a Kossuth téren március 18-án. Bencze Sarolta, a tüntetés társszervezője a 24.hu-nak elmondta: mindenképpen szerették volna támogatni a tanársztrájkot, hiszen ez egy olyan ügy, amely több szempontból is közel áll hozzájuk.

Pozitívan látjuk, hogy történik egy megmozdulás a tanárok és ezzel az oktatás szituációjának javításáért, viszont azt tapasztaljuk, hogy a tankerületek és döntéshozók szankciókkal fenyegető hozzáállása miatt a tanárok körében sokszor nem elég erős a kiállás. Ez érthető, hiszen nekik a megélhetésük forog kockán

– fogalmazott. „Nekünk diákoknak, ennél sokkal kevesebb veszteni valónk van, ezzel együtt közvetetten minket érint leginkább ez a kérdés. A kiállás módjának azért ezt választottuk, mert előfordult már korábban, hogy ráfogták a tanulókra, hogy csak lógni akarnak és ezért nem mennek be az iskolába tanulni”, tette hozzá. A demonstráción nagyjából 200 résztvevővel számolnak.

Valami szimbolikusat szerettünk volna létrehozni, olyat, aminek üzenete van és nem egy szokványos vonulás vagy tüntetés, hanem felkelti a figyelmet és elgondolkodtat. Ezzel a demonstrációs formával szeretnénk kifejezni, hogy tanulni vágyunk, de nélkülözünk, mert a jelen feltételek mellett ez az igényünk nincs megfelelően kielégítve. Ez a sztrájk a diákok számára nem egy újabb ellógható nap, hanem lehetőség a kiállásra és a tanulásra egy rendhagyó iskolanap keretében

– jelezte a szervező. A demonstráció keretein belül három civil szervezet által tartott órát szerveznek, olyan témákról, amiket fontosnak tartanak, ám kimaradnak a jelenlegi iskolai tananyagból.

A diákok úgy vélik, évek óta csak „egy politikai kampánypont a tanárok és az oktatás helyzetén való javítás”, és a helyzet eljutott egy olyan pontig, hogy a sztrájk eszközéhez kell folyamodni.

Osztálytársaink, diáktársaink körében megosztó a téma, és sajnos vannak, akik számára ez egy érdektelen történés, viszont pont ezért is akartuk ezt a demonstrációt megvalósítani, hogy megmutassuk, sokan vagyunk, akik magunkon és tanárainkon érezzük a rendszer kizsákmányoló mivoltát.

A budapesti Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanárai közül 36-an fognak a mai napon sztrájkolni, ketten betegség miatt nem tudnak részt venni a sztrájkban – közölte a 24.hu-val az iskolában tanító Gaál Bence.

A következő napok számai még nem véglegesek. A tanári karunk létszáma 74 fő, tehát körülbelül a pedagógusok fele fog sztrájkolni. Fontos kiemelnem, hogy nagyon sok szülő is támogat minket és biztosított személyesen is a támogatásukról

– mondta a pedagógus.

Az iskola tanárai közül 22-en részt vettek a polgári engedetlenségben is február 18-án, 14-en pedig támogatták őket azok közül, akik különböző okok miatt nem tudtak ténylegesen részt venni az akcióban. A sztrájk ellehetetlenítésével kapcsolatban jelezte:

Első körben tudomást szereztünk olyan levélről, amelyben jogellenes határidőket támasztva próbálták meg korlátoztatni a sztrájkot, mondván, hogy kötelezően tartani kell az időpontokat, például a nevek leadását, vagy a sztrájk bejelentése kapcsán.

Gaál Bence szerint a bérrendezés kérdése és a diákok, illetve a tanárok túlterhelése rendkívül fontos kérdés. „Jó lenne, ha a jövőben az aktuális kormány nem venné semmibe a tanártársadalmat, akik a fiatalságért felelnek és emiatt ők az igazi vesztesei az oktatási rendszerünk összeomlásának. A szaktársaim közül még a legelhivatottabb is kénytelen volt a pályát elhagyni, az iskolánkban van olyan osztály, akinek az évben körülbelül öt darab kémia órája volt” – hangsúlyozta.

Elég volt, hogy senkiként kezelnek minket! Szükség van arra, hogy egy vonzó pálya legyen a pedagógusoké hisz rengeteg olyan ember hagyta el a pályát, akikre nagy szükség lenne!

Az aHang oldalán diákok indítottak petíciót a tanárok mellett, illetve március 16-ra demonstrációt is szerveznek. A szervezők részéről Verebes Anna és Kelemen Máté a 24.hu-nak elmondta: azért döntöttek úgy, hogy petícióval és tüntetéssel kiállnak a tanárok mellett, mert úgy gondolják, hogy „a helyzetük jelenleg eléggé lehetetlen”.

Szeretnénk egyrészt szolidarítani velük, másrészt megmutatni országnak-világnak, hogy mi is jelen vagyunk, mi diákok is értjük és átlátjuk a problémát és változást szeretnénk

– fogalmaztak. Szerintük a diákok leginkább úgy tudnak segíteni, ha a sztrájk időszaka alatt kevésbé járnak iskolába, hiszen úgy a tanároknak sem kell a sztrájkról úgymond lemondani. Emellett fontosnak tartják a szolidaritási akciókban való részvételt.

„Ránk, saját tapasztalatok alapján óriási hatással van a tanárok helyzete. A tanári oldalról csökken a létszám, a leharcoltság pedig ezzel arányosan nő. Nem beszélve arról, hogy be vannak korlátozva egy olyan tanterv által, amiben alig élhetik meg a szabadságukat. Ugyanabból a tankönyvből, ugyanazt a 3 mondatot és ugyanazt felesleges tananyagot kell tanítaniuk. Az iskolának, a tanárainknak a nagy betűs életre kéne nevelniük minket. Nem pedig arra, hogy tudjuk álmunkból felkeltve a kovalens kötés fogalmát vagy, hogy Ady Endre hol szállt meg Balatonon vagy a koordináta geometria titkait. Nekünk igazi oktatásra van szükségünk, a tanároknak pedig egy használható tantervre, amibe nem fulladnak bele se Ők, se a diákok” – jelezték a diákok.

A tüntetés szervezésében részt vevő ADOM Diákmozgalom tapasztalatai szerint egyre több diák érzi magát bevonva az ügybe. „Vannak susmorgások a tüntetésekről, egyre többet mernek beszélni a helyzet komolyságáról, értelméről”, mondták.

Emellett bekerültek a sulikba is a tanársztrájk szimbólumai, sok diák füzetére, sok tanár laptopjára került fel a „Ki fog holnap tanítani?” matrica. Illetve néhány helyen a DÖK szolidaritási nyilatkozatot állít ki, hogy szerdán ne menjenek be iskolába a diákok. Erre mi is ösztönözzük Őket

– közölték.

A szervezésben pedagógusjelöltek is résztvesznek, nekik a sztrájk a jövőjükről szól, hangsúlyozták, hiszen jelentős százaléka a képzésben résztvevőknek nem áll pályára vagy már az egyetemi képzést sem fejezi be. Nem tartják túl kecsegtetőnek a pedagógus életpályát, a sztrájk követelései pedig pont annak a vonzóbbá tételében érdekeltek.

Alapvetően a képzéssel kapcsolatban is rengeteg dilemma van, a tüntetésen ezekről is fel szeretnénk szólalni majd. A jelenlegi rendszerrel ugyanis sem az egyetemi oktatók, sem a hallgatók, sem pedig az egyetemisták gyakorlatát vezető tanárok sem elégedettek – értelemszerűen ennek is hosszú távon a diákok érzik a kárát, mint ahogy a pedagógusok leterheltségének, az anyagi, fizikai, mentális kizsákmányolásuknak is ők a közvetlen vesztesei. Nekik is, nekünk is a jövőnkért kell kiállnunk, illetve az utánunk következő generációkért is. Hiszen kinek nem inge?

– vélekedtek.

A szakszervezetek nemrég jelezték, hogy tömegesen érkeznek visszajelzések hozzájuk arról, hogy a március 16-ára tervezett pedagógussztrájk ellehetetlenítésére kérik a tankerületi vezetők az iskolaigazgatókat. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Vélhetően ennek a következménye, hogy egy óbudai iskolába járó diák édesapja arról számolt be lapunknak szerda reggel, hogy mégiscsak tanítanak ma, úgyhogy „jöhetnek iskolába a gyerekek”.

Habár kevés szó esett róluk a tiltakozások kapcsán, érdemes megemlíteni, hogy a gyógypedagógusok gyakorlatilag nem élhetnek a sztrájkjogukkal. A vonatkozó kormányrendelet szerint ugynais az SNI tanulóknak a sztrájk alatt, elégséges szolgáltatásként  „a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen a szakmai szabályoknak megfelelő, változatlan személyek által nyújtott ellátást (ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást).” Mindez azt jelenti, hogy a sztrájk alatt is ugyanúgy kell működnie mindennek, mint egy normál hétköznapon.

Nem véletlen, hogy egy X. kerületi általános iskolában tanító gyógypedagógus már kedd este jelezte lapunknak, hogy szerdán reggel kilenctől polgári engedetlenségi akciót kezd, akár egyedül is, akár néhány kollégájával karöltve.

A február közepén indult polgári engedetlenségi akciókban a Civil Közoktatási Platform összesítése szerint minimum 320 intézmény legalább 6300 pedagógusa vett részt a február 14-én kezdődött polgári engedetlenségi mozgalomban.

A állami gimnáziumok mintegy fele bekapcsolódott az akcióba, de egyházi és alapítványi iskolák, általános iskolák, óvodák és szakképző intézmények is voltak a résztvevők között.

Ebben a cikkünkben térképet is találnak a csatlakozó intézményekről.

Ebben a cikkünkben összefoglaltuk a sztrájk előzményeit. A lényeg, hogy már a januári sztrájkot is hosszas huzavona előzte meg, majd a Fővárosi Ítélőtábla jogellenessé nyilvánította a sztrájkot. Ezt követően február 11-én a kormány elfogadott egy rendeletet, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a tanárok munkabeszüntetését. A pedagógusok emiatt országszerte polgári engedetlenségbe kezdtek, hiszen más eszközük nem maradt a tiltakozásra.