Nyolcvanadik születésnapját ünnepli január 3-án Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke, Magyarország 2005 és 2010 közötti köztársasági elnöke. Pécsett született, ott is végezte jogi tanulmányait, diplomát 1964-ben szerzett. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.
Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, a ’80-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédő mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.
1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott. 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig háromszor választották meg elnöknek, vezetésével az Alkotmánybíróság több fontos kérdésben hozott határozatot.
Az Országgyűlés 2005. június 7-én a harmadik köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és az MDF támogatta. Hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be. Értelmiségiek ugyan nyílt levélben szorgalmazták újraválasztását, de Orbán Viktor helyette Schmitt Pált javasolta a posztra.
A volt államfő többször bírálta az új Alaptörvényt, és éppen tíz éve, a HVG-ben közzétett Az alkotmányosság esélyei című írásában abban alapvető rendszerhibákat is feltárt. Arra emlékeztetett, hogy az alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága, az alkotmányosság gyakorlásához értelmi és érzelmi kultúra kell.
Sólyom László a Rajk László Szakkollégiumban három éve azt is mondta, hogy szerinte az alaptörvény olyan, mint az új nemzeti színház: ha volna jó rendező vagy darab, még lehetne jó. Akkor azt is elárulta, nem számított rá, hogy államfő lesz, de aktív elnök volt, sok törvényt visszadobott, kiállt a környezetvédelem mellett, felszólalt Paks ellen, még Vlagyimir Putyinnak is elmondta, hogy már megvette a láncokat, hogy odakösse magát, de [Putyin] nem értette a viccet.
Sólyom Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották 2013-ban. Akadémiai székfoglalóját Normahierarchia az alkotmányban címmel tartotta. Számos elismerése mellett 1998-ban Humboldt-díjjal, 1999-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel, 2005-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent.
Az LMP felköszöntötte
Az LMP tisztelettel köszöntötte 80. születésnapján Sólyom László volt köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét. Mint írták, Sólyom Lászlónak
elévülhetetlen érdemei vannak a demokratikus átalakulás jogállami kereteinek meghatározásában, valamint az ebből fakadó alkotmányossági elvek kialakításában. Az Alkotmánybíróság első elnökeként mélyen elkötelezett védelmezője volt Magyarország alkotmányos intézményeinek. Köztársasági elnökként pedig valódi pártokon felül álló intézményként tekintett hivatalára, ahol nem személye volt az elsődleges, hanem az a legfőbb közjogi tisztség, amit képviselt.
Közéleti szerepvállalása mellett jogtudósi pályafutása is nemzetközileg elismertté tette, olyan, kiemelten fontos témák fűződnek nevéhez, mint az adatvédelem és az információszabadság. Az LMP politikai közössége külön köszönetet mondott Sólyom Lászlónak azokért az erőfeszítéseiért, amiket a környezeti értékek védelme érdekében egész pályafutása alatt tett.
