Horváth Péter az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a tanév kezdetén mindenki nagyon bizakodó volt a járványhelyzetet illetően, mert sok 12 év feletti gyerek élt az oltás lehetőségével. Most viszont aggodalomra adhat okot, hogy a vírus újra egyre inkább jelen van, főleg az alsóbb évfolyamokon, az óvodákban.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a tanárhiányról azt mondta, a pontos számot ő sem ismeri, a fenntartók és a szakszervezetek által közöltek közti különbség magyarázata a fokozatos nyugdíjazás, pályaelhagyás lehet. Az biztos, hogy a rendszerből több pedagógus esik ki, mint amennyi érkezik.
Ebből a szempontból nagyon borúlátó vagyok
– tette hozzá.
Az Orbán Viktor által korábban említett januári 10 százalékos béremeléssel tovább romlik a tanárok társadalmi pozíciója. Ettől nem lesz vonzó a pedagóguspálya, pedig 2013-ban azért üdvözölték az életpályamodellt, mert ezt fontosnak tartották. Horváth Péter emlékeztetett, akkor a pedagógusok béralapját a minimálbérhez kötötték, ami 2015-től ugyanúgy megszűnt, mint rá egy évre az inflációkövetés is.
A kormányfő 10 százalékos emelése nem oldja meg tanárhiányt, ezért 2023-ban ő is egy jóval nagyobb fizetésemelést tartana szükségesnek. Szerinte nem túl biztató, hogy jelenleg a 440 ezer forint körüli nemzetgazdasági átlagbért az előmeneteli rendszerben 61 éves korára éri el egy pedagógus.