Belföld

Közleményt adtak ki arról, hogyan kell értelmezni az előválasztás eredményeit

Miután hivatalossá vált az ellenzéki előválasztás eredménye és erről október 3-án a miniszterelnök-jelölteket és a képviselőjelölteket is tájékoztatta, az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) kedden közleményt adott ki arról, hogyan kell értelmezni az előválasztási számait és fogalmait.

Ezt azzal indokolták, hogy

az előválasztás technikailag jelentősen eltér az általános választástól, így az általános választáson megszokott fogalmak helyett más fogalmakat használunk, valamint bizonyos fogalmaknak a megszokottól eltérő tartalma van.

A közleményben felsorolt fogalmak következők:

  • Résztvevők száma: a választáson megjelentek száma. Az online résztvevői adat a sikeres videós azonosításon átesett szavazópolgárok számát jelöli. A személyes résztvevői adat pedig a beolvasott lakcímkártyákat. Ha a szavazóbiztos hibázott és nem olvasta be a szavazópolgár lakcímkártyáját, akkor az adott szavazó nem számít résztvevőnek (vö. több az érvényes szavazat, mint a résztvevő). Erre a választói névjegyzék pótlása miatt volt szükség.
  • Leadott szavazat: az összes hitelesített szavazólap. Az általános választásokkal ellentétben nem az urnában talált szavazatokat rögzíti a rendszer, hanem az összes hitelesített szavazólapot. Ennek az ellenkezője is igaz, az az, ha egy hitelesített szavazólap nem kerül az urnába, akkor is leadottnak minősül.  Amelyik szavazólap hitelesítve lett, az leadottnak számít.  Az online esetében valamennyi leadott szavazat automatikusan hitelesített is, mivel itt fogalmilag kizárt a hitelesítetlen szavazólap. A személyes szavazás során a QR-kód beolvasásával került hitelesítésre a szavazólap. Ha a szavazóbiztos hibázott, és egy választáson résztvevő valamelyik szavazólapját nem hitelesítette, akkor annak ellenére nem fog leadott szavazatnak számítani, hogy a szavazólap az urnába került.
  • Érvénytelen szavazat: az előválasztáson érvénytelennek számítanak a hitelesített szavazólapon leadott érdemileg érvénytelen szavazatok (azaz ha például két rubrikában, vagy egyben sem helyezett el szavazatota választó) és a nem hitelesített szavazólapok, amik viszont nem számítanak leadottnak. Mivel ezeknél a szavazatoknál nem lehet hitelt érdemlő módon megbizonyosodni róla, hogy szabályosan lettek leadva, ezért ezeket a szavazatokat az OEVB nem számolja meg és a fellebbezések vizsgálata során is figyelmen kívül hagyja az ilyen szavazólapokon hordozott választási információt.

Ezen felül elmagyarázták azt is, hogy mivel az érvénytelen szavazatokba beletartoznak olyan szavazólapok is, amik nem számítanak leadottnak, ezért előfordulhat, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok összege meghaladja a leadott szavazatok összegét.

Hozzátették, az OEVB észlelte, hogy néhány körzetben a lebonyolítás során sok választópolgár lakcímkártyája nem került beolvasásra, így ők az informatikai rendszer számára nem számítottak résztvevőnek. Mivel a valóságban ezeknek a választópolgároknak is ellenőrizték a személyazonosságát és választójogát, ezért az OEVB úgy döntött, hogy az általános választással ellentétben nem fog szavazatokat törölni az érintett választókerületekben.

Megjegyezték azt is, hogy előfordult az is, hogy sokkal magasabb volt a választáson résztvevők száma, mint a leadott, illetve az érvényes szavazatok száma. Magyarázatuk szerint ez jellemzően abban az esetben állt elő, ha a szavazólapok nem lettek hitelesítve, hiszen ez esetben a szavazópolgár regisztrálva lett, mint résztvevő, de a szavazólapja hitelesítés hiányában nem számít leadottnak és így érvénytelen.

A hivatalos eredményekkel szemben október 4-én 21 óráig lehetett kifogást benyújtani, melyeket az OEVB a héten elbírál. Amennyiben szükségesnek és indokoltnak látja, akkor elrendeli a szavazatok újraszámlálását, melyre még ezen a héten sor kerül – írták.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik