Vasárnap reggel a Szépművészeti Múzeumban fél órára leült egymással szemben két ember, akik teljesen mást gondolnak a katolicizmus és a kereszténység szerepéről a XXI. században. Pontosabban majdnem szemben, mert a magyar állam három vezetőjéből nem a valódi hatalom csúcsán lévő Orbán Viktor, hanem a diplomáciailag magasabb szinten álló Áder János ült szemben Ferenc pápával.
Orbán arcán a pápai találkozáskor nyoma sem volt a szigornak, és még a híresen komoly Áder is elmosolyodott, amikor kezet foghatott az egyházfővel. Az, hogy maga a találkozó létrejött, nagy győzelem volt a magyar kormánynak és személyesen Orbánnak, miközben a pápalátogatás alapvetően nem úgy sikerült, ahogy ők szerették volna.
Ferenc pápa az eucharisztikus kongresszusra érkezett Magyarországra. Eredetileg 2020-ban tartották volna Budapesten, de a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani egy évvel. Ezt az eseményt négyévente rendezik meg, de a pápa ritkán vesz részt rajta. Ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatása diplomáciai siker volt, hiszen nem kellett volna feltétlenül eljönnie. A siker viszont – már amennyi van benne – a magyar katolikus egyházé, nem a magyar kormányé.
Ferenc az eredeti tervek szerint csak három órát töltött volna Magyarországon. A reptérről azonnal a Hősök terére vitték volna, majd a mise után elindult volna tovább Szlovákia felé. A hírek szerint a magyar állam és a magyar katolikus egyház komoly diplomáciai hadjáratot folytatott azért, hogy meggyőzzék a pápát: találkozzon a magyar miniszterelnökkel. Ez végül meg is történt, a Budapestre érkező Ferenc pápa fél órán át beszélt Orbán Viktorral, Semjén Zsolttal és Áder Jánossal a Hősök tere mellett álló Szépművészeti Múzeumban, majd a magyar egyházi vezetőkkel találkozott. A mise előtt pedig a pápamobillal ment körbe a megjelent emberek között.
Ferenc nem most először látogatott el magyar hívőkhöz. Két évvel ezelőtti romániai látogatása alatt egy egész napot arra áldozott, hogy az erdélyi magyar katolikusoknak misézzen Csíksomlyón. Miközben a látogatás maga arról szólt, hogy közelebb hozzák a román ortodox egyházat a katolikushoz, azt is megmutatta, miként gondolkodik Ferenc a külföldi látogatásokról. A pápa minden útja során figyel arra, hogy marginalizált, szegény, elfelejtett közösségeket látogasson meg, és ezért volt fontos számára, hogy az erdélyi magyarok előtt is misézzen.
Budapestről viszont gyanúsan hamar továbbállt. Az eucharisztikus kongresszus legnagyobb talánya és meglepetése az, hogy Ferenc pápa miért utazott Budapestről tovább Pozsonyba. Ráadásul nem is csak arról van szó, hogy egy hosszú budapesti látogatást szakított volna meg egy rövid pozsonyival. Az eredetileg háromórásra tervezett budapesti út után három napra ment tovább Szlovákiába.
Erre maga a pápa sem adott egyértelmű választ. Ő eredetileg is azt mondta, hogy a célja nem Magyarország, hanem az eucharisztikus kongresszus, tehát nem az országba jön, hanem a misére.
De Budapest mindössze két órára van Pozsonytól, akkor pedig miért ne látogathatnánk el a szlovákokhoz?
– tette hozzá akkor, újságírók előtt. És erre a kérdésre igazából a szlovákok sem tudják pontosan a választ.
A BBC cikke szerint Szlovákiában is meglepetésként érte a legtöbb egyházi vezetőt, hogy a pápa ennyi időre látogatott oda. És nem is csak az ott töltött idő hosszában van különbség. Miközben Ferenc a mise melletti múzeumban találkozott Orbán Viktorral és Áder Jánossal, a szlovák elnöki palota előtt vörös szőnyeg várta, hogy meglátogassa Zuzana Caputova köztársasági elnököt, aki a magyar kormánnyal szemben Ferenc üzeneteihez hasonlóan gondolkodik a világról.
Ferenc pápa és Orbán Viktor viszont gyökeresen mást gondolnak, és ezt a legtöbb beszámoló ki is emelte a látogatásról. A pápa ugyan nem liberális, de az egyháznak ahhoz a szárnyához tartozik, amely egyrészt nyitottsággal szeretne reagálni a változó világra, másrészt a katolicizmus lényegét ott látja az Evangéliumban, ahol a jezsuiták általában: a szegények megsegítésében, az elnyomottak felemelésében, az idegenek befogadásában. Ferenc ezért többször fel is szólalt a menekültek megsegítéséért a szegénység elleni harcban. A mostani látogatáson pedig ezt az iránymutatást adta a püspököknek:
Legyetek a testvéri szeretet tanúi. A ti országotok olyan terület, ahol régóta együtt élnek különböző népekből származó emberek. Különféle nemzetiségek, kisebbségek, vallási felekezetek, vándorlók alakították ezt az országot is multikulturális közeggé. Ez új valóság, amely kezdetben megriasztja az embereket. A különbözőség mindig kicsit félelmet kelt, mert veszélyt jelent a megszerzett biztonságra, és kihívást hordoz az elért stabilitás ellen. Ugyanakkor nagy lehetőség arra, hogy megnyissuk a szívünket az Evangélium üzenetére: »Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket« (Jn 15,12). A kulturális, etnikai, politikai és vallási különbségekkel szemben kétféle magatartást tanúsíthatunk: vagy bezárkózunk mereven úgynevezett identitásunkba, vagy megnyílunk a másikkal való találkozásra, és együtt gondozzuk egy testvéri társadalom álmát. Szívesen említem meg itt, hogy éppen ebben az európai fővárosban találkoztatok 2017-ben Kelet-Közép-Európa püspöki konferenciáinak képviselőivel, és azt hangsúlyoztátok, hogy mindenki a maga identitásához ragaszkodik, de ez soha nem lehet oka az egymás iránti ellenségeskedésnek és lenézésnek, hanem segítenie kell az eltérő kultúrák közötti párbeszédet.
Orbán Viktor ezzel szemben – némi középkori áthallással – annak a levélnek a másolatát adta át Ferencnek, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett. Ebben IV. Béla a pápához fordult segítségért a támadó tatárok ellen, ám végül Európa cserbenhagyott minket. Orbán a saját bevallása szerint azt mondta a pápának, hogy ne hagyja elveszni Magyarországot.
Ebből viszonylag egyértelmű, hogy Orbán Viktor és Ferenc pápa más-más meccset játszanak. Ferenc legfőbb problémája az a régóta tartó vita, hogy miként tud reagálni a kétezer éves katolikus egyház a hívek eltűnésére. Orbán pedig a behatolók által ostromlott keresztény Európa középkori üzenetére építve szeretné terjeszteni tovább a saját populista politikáját. Az is egyértelmű, hogy a pápa nem szeretné, ha ebbe – az egyébként református – Orbán őt is bevonná, Orbán pedig nem szeretné, ha a pápa ebből ki tudna bújni.
Ha tényleg az eredeti terv valósult volna meg, és a pápa nem találkozott volna a magyar kormány képviselőivel, az komoly arculcsapást jelentett volna Orbán Viktor számára.
Ezzel együtt is erős üzenet Ferenctől a magyar kormánynak az, hogy az egyházfő látványosan több időt tölt a szomszédos Szlovákiában, mint nálunk.
A Magyar Katolikus Egyház egyébként tiszteletreméltóan politikamentesen vezényelte le a pápalátogatást és nagyrészt a kongresszust is. A magyar kormány viszont csak döntetlenre tudta menteni ezt a diplomáciai küzdelmet.
