A 24.hu belső források és egykori növendékek beszámolói alapján tavalyi tényfeltáró cikksorozatában pattintotta ki, hogy súlyos fizikai és verbális bántalmazások, egyes állítások szerint kínzások érhettek gyereket a kalocsai speciális gyermekotthonban egyes nevelők részéről, és ezekről az intézmény vezetőségének is tudomása lehet.
Minderről megkérdeztük akkor a rendőrséget, az otthon vezetőit, a gyámhivatalt, az intézményt fenntartó Emmi illetékes főigazgatóságát, valamint a gyermekjogi képviselőt is. A fenntartóktól érdemi választ nem kaptunk az Emmi néhányszavas üzenetén kívül, mely szerint nem tudnak ilyesmiről, és a kalocsai speciális otthonban példaértékű munka folyik.
A cikkeinkben szereplő személyes beszámolók nyomán a rendőrség nem indított hivatalból eljárást, ám Szél Bernadett független parlamenti képviselő az ombudsmanhoz fordult, aki a 24.hu-n megjelent információk ellenőrzése végett előzetes bejelentés nélküli vizsgálatot indított idén februárban. Ennek eredményét májusban hozta nyilvánosságra Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa. A jelentésben többek közt az szerepelt, hogy „súlyos, konkrét és rendszerszintű” problémák vannak az otthonban:
- a gyerekek nem kapnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételt,
- a felszerelés hiányos, a gyerekek a kalocsai fegyházból kiszuperált vaságyakon alszanak,
- cigarettával jutalmazzák, illetve annak megvonásával büntetik a kiskorú növendékeket,
- az újonnan érkezőknek meg kell verekedniük a beilleszkedésért a felnőttek szeme láttára.
A biztos kortárs erőszak egyéb formáira utaló nyomokat is talált, és azt a körülményt, hogy ezek adott esetben a felnőttek jóváhagyásával történhetnek, „rendszerbántalmazásnak” minősítette a jelentésben. Felnőttek általi rendszeres fizikai, illetve verbális bántalmazásról is beszámoltak a növendékek az ombudsman munkatársainak, de a biztos leszögezte, hogy ezek teljes körű feltárása meghaladja az ÁJBH (Állampolgári Jogok Biztosi Hivatala) lehetőségeit.
Idén februárban Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője a 24.hu cikksorozata nyomán írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez, és ezt Polt Péter feljelentésként értékelte, majd elrendelte a nyomozást kiskorú veszélyeztetése miatt. Ám a rendőrség rövidesen megszüntette az eljárást azzal az indoklással, hogy nem talált bizonyítékot. Csakhogy a lapunk birtokában levő indoklásban szerepel a nyomozati cselekmények részletes leírása, amelyből a korábbi iratok áttanulmányozásán és az intézményi szinten érintett vezetők, valamint a gyermekjogi képviselő meghallgatásán kívül egyéb nyomozati cselekmény nem derül ki.
Ezért szakvéleményt kértünk Nehéz-Posony Kata büntetőjogásztól, a TASZ ügyvédjétől, aki azt nyilatkozta, hogy nyomozást lezáró határozat alapján a vizsgálat nem lehetett alapos, hiszen alapvető lett volna az ombudsmannak panaszkodó érintetteknek, valamint az otthon minden munkatársának védett körülmények közötti, zárt adatkezeléssel történő meghallatása is. (Vagyis oly módon való kihallgatása, hogy ne érhesse semmilyen hátrány azokat, akik esetleg bűncselekményekről számolnak be.)
„Köztudomású, hogy a gyermekvédelmi és szociális intézmények többnyire zárt, hierarchikus rezsimként működnek; a tanúk, akik nem értenek egyet az esetleges bántalmazással, illetve a gyerekek, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, maguktól nem fognak nyilatkozni, hiszen tartanak a megtorlástól. A növendék is felfogja, hogy ha »beárul« egy felnőttet, annak következménye lesz rá nézve” – nyilatkozta akkor a büntetőjogász. Ezek után Vadai Ágnes újra Polt Péterhez fordult.
A lapunk birtokában levő ügyészségi határozat ezért hatályon kívül helyezi a rendőr-főkapitányság nyomozást lezáró határozatát, és elrendeli a nyomozás folytatását.
