MTI/Bruzák Noémi
Belföld koronavírus

Megosztja a magyar társadalmat a negyedik hullámtól való félelem

A koronavírus-járvány ezidáig három hullámon keresztül fertőzött, az IDEA Intézet 2021. július végén, augusztus elején a felnőtt népességet vizsgálva pedig azt kutatta, hogy az emberek mennyire félnek egy negyedik hullám kitörésétől. Eddig több mint 5,4 millió ember megkapta a második oltást, és augusztus 1-től megnyílt a lehetőség a harmadik oltás felvételére.

A kutatás szerint a negyedik hullámtól való félelem erősen megosztja a magyar társadalmat. A 18 éven felüli kérdezettek 28 százaléka ugyanis egyáltalán nem tart a járvány negyedik hullámától, további 21 százalék pedig inkább nem tart tőle. A másik oldalon 9 százaléknyi olyan válaszoló található, aki nagyon tart a vírustól, míg egyharmadnyian félnek attól, hogy a járvány negyedik hulláma Magyarországon is érezteti a hatását.

Legkevésbé a tanulók/diákok (69%) tartanak a koronavírus-járvány negyedik hullámától, míg leginkább a nyugdíjasok (61%). A társadalom túlnyomó részét kitevő aktív keresők több mint a fele (55%) szintén azok közé tartozik, akik kevéssé vagy egyáltalán nem tartanak az újabb hullámtól.

Befejezett legmagasabb végzettség szerint kitűnik, hogy minél magasabb a kérdezett végzettsége, annál inkább fél a koronavírus-járvány kiújulástól. Az alapfokúak 54 százaléka egyáltalán vagy inkább nem tart tőle (37% tart valamennyire), a diplomásoknál viszont 50 százalék felé (51%) megy a következő hullámtól való félelem. E réteg tagjainak 46 százaléka nem tart a negyedik járványtól.

Végül az állandó lakhely település típusát vizsgálva megállapítható, hogy a fővárosiak 51 százaléka inkább tart a járvány negyedik hullámának kitörésétől (45% nem tart tőle). A megyei jogú városokban élőknél azonban megfordul a tendencia: többen lesznek azok, akik nem tartanak (54%) a járványtól, mint akik tartanak tőle (43%). Hasonló a helyzet a kisebb városokban és a községekben is.

Nincs politikai törésvonal

Különösen érdekes lehet, hogy kimutatható-e politikai törésvonal a koronavírus-járvány következő szakaszától való félelemben. Az IDEA Intézet válasza az, hogy ezen kérdés esetében meglepően kevéssé érvényesül a szokásos kormány–ellenzék dichotómia.

A Fidesz és az ellenzéki szavazók 45, illetve 46 százaléka tart a járvány őszi hullámának kitörésétől, ami gyakorlatilag azonos arányt jelent. Ahol kimutatható némi eltérés a két nagy politikai tábor szavazóinak véleményében az a „nem tart tőle” kategória belső megoszlása. Mindkét tömb 47, illetve 48 százaléka nem igazán tart a következő hullámtól, ugyanakkor az ellenzékiek még a kormánypártiakhoz képest is bizakodóbbak: 28 százalékuk egyáltalán nem tart ettől.

A pártpreferenciával rendelkezőktől eltér az ún. ismeretlen preferenciájúak (nem tudja, hogy melyik pártra szavazzon, vagy tudatosan nem mondja meg preferenciáját) véleménye. E csoport tagjainak ugyanis az átlagos értéket majdnem kétszer meghaladó aránya ezen kérdést illetően is bizonytalan, 49 százalékuk nem tart a járvány következő hullámától, 35 százalékuk viszont érez némi félelmet.

Harmadik oltás felvétele

A fenti adatok fényében fontos lehet, hogy kik kívánnak élni a harmadik oltás felvételével. A protokoll szerint vannak kitüntetett csoportok, akiknek ajánlott a harmadik dózis (pl. egészségügyi dolgozók, akiknek gyenge az immunrendszere, vagyok azok a 60 éven felüliek, akik kínai vakcinával lettek beoltva).

Az IDEA Intézet adatai szerint a magyar felnőtt népesség valamivel több mint egyötöde (22%) kívánja biztosan felvenni a harmadik oltást, 29 százalék még nem tudja, de inkább hajlik rá, 14 százalék jelenleg inkább arra hajlik, hogy nem veszi fel azt, mintegy háromtizedük (31%) pedig határozottan jelzi, hogy nem kíván élni a harmadik oltás lehetőségével.

Az alapfokú végzettségűek a legelutasítóbbak a harmadik vakcinával szemben (41 százalékuk jelzi, hogy nem kíván élni a lehetőséggel), ugyanakkor az iskolai végzettség emelkedésével csökken az elutasítók és ezzel párhuzamosan emelkedik az oltást inkább felvenni kívánók aránya. A diplomások egynegyede kíván élni a lehetősséggel, további mintegy harmaduk fontolgatja azt.

A szociodemográfiai csoportok közül a legnagyobb arányban egyébként a nyugdíjasok élnének a lehetőséggel: 27 százalékuk már most felvenné az oltás harmadik dózisát, további 29 százalékuk pedig hajlik rá.

Hasonlóan magas a fővárosiak igénye a harmadik oltás iránt: 26 százalékuk venné fel bizonyosan, további 31 százalékuk pedig jelenleg még nem tudja, de inkább arra hajlik, hogy felveszi az oltást. Ezzel szemben a községben lakóknál alacsonyabb a harmadik vakcina iránti igény: 18 százalék igényelné egyértelműen, szemben azzal a 38 százalékkal, akik nem fognak élni a lehetőséggel.

Az IDEA Intézet megismételte, a koronavírus-járvány negyedik hullámától való félelem politikai értelemben nem osztja meg a válaszadókat. Nem úgy, mint a harmadik dózis felvétele. Ezen a téren határozott politikai törésvonal látszódik az adatokban. A Fidesz–KDNP szavazóinak 35 százaléka ugyanis egyértelműen élni kíván a következő oltási lehetőséggel, szemben az ellenzékiek 18, az ismeretlen preferenciájúak 15 százalékával. A kormánypártiak 38 százaléka pedig fontolgatja a lehetőséget. Az ellenzéki tábor szavazóinak mintegy negyede, a bizonytalanok kb. ötöde gondolkodik azon, hogy inkább felveszi a harmadik oltást.

A legnagyobb különbség a kormány/ellenzék/ismeretlen preferenciájúak véleményében a harmadik dózis elutasításában mutatható ki. A fideszesek 11 százaléka utasítja el egyértelműen a harmadik oltást, szemben az ellenzékiek 37 és az ismeretlen preferenciájúak 45 százalékával. 2021. júliusában tehát a kormánypárti szavazók tűnnek a harmadik oltások iránt legfogékonyabb politikai rétegnek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.