A magyar kormány helyesen tette, amikor nagyon aktív piaci magatartást tanúsított a védekezőeszközök beszerzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzői szerint.
A számvevőszék honlapján csütörtökön közzétett elemzésben rávilágítanak arra, hogy a Covid-19 világjárvány időszakában a kormány jelentős erőfeszítéseket tett a védekezőeszközök piacán az ország kitettségének csökkentése, a lakosság védelme érdekében, a rendkívüli helyzetben az emberi életek védelme az elsődleges cél, ami felülírhatja az általános szabályokat.
A szakértők rámutattak arra is, hogy a pandémia kiváltotta rendkívüli helyzetben nem a megszokott piaci mechanizmusok érvényesültek, a megváltozott körülmények miatt gyors, rugalmas alkalmazkodásra volt szükség eladói és vevői oldalon egyaránt, a szabályozó állam pedig kellő aktivitással, kockázatvállalással lehetett képes a szükséglet alapú ellátást biztosítani, ezzel a járvány okozta társadalmi költségeket csökkenteni.
Az ÁSZ elemzői felhívták a figyelmet arra, hogy a járvány kitörésével a világon szinte mindenhol ugyanabban az időben jelentek meg az igények ugyanazon védekezőeszközök iránt, ami a korábbi időszak kínálati piacával szemben teljesen új helyzetet teremtett. Az elemzett – 2019. negyedik negyedévtől 2021. első negyedévét lefedő – időszakban a maszkok, a vírustesztek, a lélegeztetőgépek és a fertőtlenítők piacát átmeneti, a vakcinák piacát pedig tartós hiány jellemezte.
Az elemzésben hangsúlyozták, a piacokon az árak szabályozó szerepe csak korlátozottan érvényesült. A védekezőeszközök alkalmazása életeket menthet, vagy hiánya életeket vehet el, ami értékben nem kifejezhető, ezért a vevők mérlegelésében az ár jelentősége csökkent. A termékek árával szemben továbbá mérlegelni kellett azok hiányának társadalmi költségét is. A járvány elszabadulása az egészségügyi kiadásokon felül a kieső munkaerő miatt számottevő teljesítmény-visszaesést okozhat a termelésben, szolgáltatásokban, ami jelentős adókiesést eredményezhet.
A kínálati, eladói oldal a rendkívüli keresletnek több területen nem tudott eleget tenni. A megjelent hiány miatt az eladóknak nem voltak értékesítési gondjaik, a vevőknek ugyanakkor versenyezni kellett a termékekért. Magyarország aktív reagálással, új termékek, új piacok iránti magas keresési hajlandósággal képes volt a hiánygazdaság keretein belül a rendelkezésre álló védekezőeszközök mennyiségét több területen is növelni.
A hiánygazdaságban a termékek beérkezésének kockázata, a szállítási késedelmek arra késztetik a vevőket, hogy biztonsági stratégiát alkalmazzanak. Ennek következtében néhol a tényleges felhasználásnál nagyobb készlet halmozódhat fel. A hiány esetén jellemző vevői attitűd bizonyos termékek esetében Magyarországon is érvényesült. Főleg a járvány első hullámában keletkezett – a tényleges felhasználást meghaladó – készlettöbbletet egyrészt a biztonsági készletezés, másrészt a várható felhasználás nehézkes tervezése okozta – világítanak rá az ÁSZ szakértői.
A közbeszerzések járványhelyzet alatti magyarországi szabályozása az alapvető folyamatok megtartása mellett nagyfokú rugalmasságot teremtett és az Európai Bizottság ajánlásával is összhangban történt.
A döntéshozatal folyamatába épített új kontrollok, a beszerzések szabályszerűségének utólagos ellenőrzése a járvány helyzetben is hozzájárult az integritás erősítéséhez és a korrupciós kockázatok csökkentéséhez – állapítják meg az ÁSZ elemzői.
Az elemzésben kiemelték azt is, hogy a védekezőeszközök piacán az ország kitettségének csökkentésére Magyarország jelentős erőfeszítéseket tett a hazai termelői kapacitások kiépítésére, fejlesztésére. A költségvetési támogatással létrejött beruházások eredményeként a fertőtlenítőszer- és maszkgyártás területén Magyarország önellátóvá vált. A kiépített és a folyamatban lévő beruházások során kiépülő kapacitások pedig több területen meg is haladhatják a hazai igényeket, ami export lehetőséget teremthet, vagy jövőbeni világjárványok kezelését biztosíthatja.
(MTI)
