Megszavazták a választási törvény és az alaptörvény módosítását is

A parlament kedden megszavazta a választási törvény módosítását, amelynek értelmében a mostani 27 helyett a jövőben 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amelyek országos listát akarnak állítani. A Fidesz eredetileg 50-re növelte volna (kilenc megyében) a listaállításhoz szükséges jelöltek számát, de Volner János javaslatára végül tovább emelték ezt, a körzetek kétharmadára. A módosítás így szinte biztosan közös listára kényszeríti az ellenzéki pártokat, amelyek ugyanakkor egy ideje már amúgy is nyitottak erre.

Kapcsolódó

Végképp közös listára kényszeríti az ellenzéket a Fidesz–Volner-koalíció

Nem biztos, hogy ez rossz nekik, de nehéz másra gondolni, mint hogy a kormányoldal az ellenzék pártjait összemosó, „Gyurcsány-listája” típusú kampányra készül, és ezt biztosítja be a választási törvényben is.

Emlékezetes, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes november 10-én 23:59-kor nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot, hivatalosan azzal az indoklással, hogy az állami támogatásért alakult kamupártokkal szemben fellépjenek.

Noha a törvényalkotási bizottságban a kormánypárti képviselők is támogatták azt az ellenzéki módosító indítványt, amely a Pest megyei egyéni választókerületek létszámbeli aránytalanságán próbált javítani, a zárószavazáson már ellene voksoltak, így ezt nem fogadta el a többség. Pedig a Párbeszéd javaslatának alapját Pálffy Ilonának, a Nemzeti Választási Iroda nyáron leköszönő elnökének kezdeményezése adta.

A kilencedik alaptörvény-módosításról is szavazott kedden az Országgyűlés.

Ennek elfogadásával bekerült az Alaptörvénybe, hogy:

Az anya nő, az apa férfi.

Továbbá, hogy:

Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

Beleírták az alkotmányba azt is, hogy a közfeladatot ellátó alapítványokhoz csak kétharmados többséggel lehet hozzányúlni (így akár megszüntetni azokat). Ezeket a komoly állami vagyonokhoz juttatott szervezeteket többnyire kormányközeli kinevezettek, esetleg kormánytagok vezetik. A hivatalos indoklás szerint azért volt szükséges a lépés, hogy „alaptörvényi védelemmel” rögzítsék az alapítványok kormánytól való függetlenségét, és hosszú távú stabilitást biztosítsanak nekik a közfeladataik ellátására.

Ezzel egy esetleges kormányváltás után sem lenne könnyű bolygatni az alapítványok vezetőit vagy a szervezetek vagyonát.