Orbán rácsomózta a hétvégi időközire a Kertész Imre Intézet átadását

Ma megnyílt a Kertész Imre Intézet.

Az ünnepségen Orbán Viktor a következőt mondta:

Kertész Imre hatalmas intellektusú ember volt, akit nem lehet beskatulyázni és nem is volt kérdés, hogy a hagyatékát nem Berlinben, hanem Budapesten kell kialakítani, mert ez az ő városa.

A kormányfő több idézetet is felelevenített a 2016 márciusában, 86 évesen elhunyt Nobel-díjas írótól, egyebek mellett azt, melyben Kertész Imre az antiszemitizmust fertőzésnek, pandémiának, ideológiai járványnak, szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozásának nevezi.

Orbán minderről most a holnapi BAZ megyei időközi választás, annak is közös ellenzéki jelöltje, Bíró László jutott eszébe, rá utalva megjegyezte:

Akkor még nem volt arról szó, hogy antiszemita jelölteket baloldali képviselőjelöltnek el lehet indítani.

(Akit mélyebben érdekel az időközi és benne Bíró, itt tájékozódhat.)

Eztán a kormányfőtől kiemelte: 2010 óta több mint 4 ezer milliárd forint fejlesztés, beruházás történt Budapesten, köztük kulturális jellegűek, „mert kultúrnemzet vagyunk”.

Közel 3 milliárdot költöttek Schmidt Máriáék a Kertész Intézet új székházára

Befejeződött annak a Benczúr utcai villának a felújítása, amely a Kertész Imre Intézet székháza lesz.

Egy másik aktuálpolitikai szálat felvetve Kertész Imre azon gondolatára is emlékeztetett Orbán, miszerint:

Olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik.

S még egy idézet Kertésztől a kormányfő válogatásában:

A liberális szellem, amely eredetileg a legjobbat akarta, a posztmodern elvtelenségével az értelmiséget a nihilizmusba, a tömeget a tanácstalanságba vezette.

A miniszterelnök visszaemlékezett arra, hogy amikor Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, heves és nem túl színvonalas viták zajlottak Magyarországon: különösen a jobboldal és inkább annak radikálisabb része gondolta úgy, hogy ugyan óriási siker a Nobel-díj, de „minden relatív, micsoda nagy írók nem kaptak” például a két világháború között, és azt is mondták, nyilván azért kapta Kertész Imre a kitüntetést, mert regénye, a Sorstalanság holokauszttárgyú.

Orbán szerint ez a vita beskatulyázta Kertészt „egy olyan fiókba, ahová ő soha nem vágyakozott és nem is volt semmi indoka, hogy oda bezárják… az ő mély intellektusát ugyanis nem lehet korlátok közé szorítani”.

Az író életútjából kiemelte: Kertész Imre a kommunizmusban a teljes kívülállás stratégiáját választotta, tisztán akart élni, nem akart kompromittálódni, úgy gondolta, „ebben nem szabad részt venni… a Budapesten megvalósuló belső emigrációt választotta”.

Szólt Schmidt Mária, a Benczúr utca 46. alatti szecessziós villában létrehozott Kertész Imre Intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója is, felidézve, hogy „három évvel ezelőtt merült fel az a gondolat, hogy Kertész Imre hagyatékának máshol nem őrzött részét saját intézményben dolgozzák fel és hozzanak létre egy olyan intézetet, amely az író emlékét, hagyatékát és örökségét méltó módon ápolja”.

Schmidt Mária elmondása szerint a Kertész Imre Intézet a kutatók mellett a szélesebb közönséget is várja irodalmi és társművészeti programokkal, valamint kutatói és fordítói ösztöndíjprogramokat is rendszeresen hirdet majd.

Amúgy az intézetnek otthont adó villát a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel.

Az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.