Benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot, amelyről a hétvégén a Magyar Orvosi Kamara elnöksége tárgyalt és egyezett meg Orbán Viktor miniszterelnökkel. A törvényjavaslat szerint három lépcsőben valósul meg az orvosok béremelése: 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban kaphatnak emelést, vagyis az utolsó kör már a 2022-es választás utánra esik.
A 34 oldalas javaslat nemcsak a háromlépcsős béremelést tartalmazza, hanem a hálapénz büntetését is, emellett a magán- és a közellátás viszonyát is alapvetően átalakítaná.
Hálapénz: január 1-jétől börtön jár az adásért, csak kis ajándék engedélyezett
A törvényjavaslat értelmében a hálapénzt a beteg és az orvos oldaláról is büntetni fogják, vagyis börtön járhat a paraszolvencia adásáért és elfogadásáért is. A javaslat szó szerint így szól:
Az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a jogszabályban vagy jogszabály alapján meghatározott térítési díjon felül az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el.
A büntető törvénykönyvet úgy módosítják, hogy egy év börtön járhat annak is, aki hálapénzt ad 2021. január 1-jétől.
Ugyanakkor a törvény nem tiltja az ajándékozást, bár erőteljesen korlátozott annak összege is:
az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó a folyamatos benntartózkodás mellett végzett, hosszú ideig tartó egészségügyi szolgáltatás nyújtása során kéthavonta egy alkalommal elfogadhat a beteg vagy rá tekintettel más által ajándékként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át,
és ugyanez az értékhatár vonatkozik egy konkrét egészségügyi szolgáltatás nyújtására is, ott egyszer engedélyezett egy ilyen összegű, vagyis jelenleg maximum 8 ezer forintos ajándék.
Orvosi béremelés három lépcsőben
A jogszabály mellékletében felsorolt táblázatok szerint így változik majd az orvosok bruttó bére a gyakorlati idő függvényében:
2021. január 1. – 2021. december 31-ig
- Gyakorlati idő 0-2 év: 481 486 forint
- 3-5 év: 613 134 forint
- 6-10 év: 861 848 forint
- 11-15 év: 979 473 forint
- 16-20 év: 1 044 175 forint
- 21-25 év: 1 158 975 forint
- 26-30 év: 1 256 300 forint
- 31-35 év: 1 307 997 forint
- 36-40 év: 1 417 967 forint
- 41- év: 1 666 040 forint
2022. január 1. – 2022. december 31.
- Gyakorlati idő 0-2 év: 619 053 forint
- 3-5 év: 788 315 forint
- 6-10 év: 1 108 091 forint
- 11-15 év: 1 259 322 forint
- 16-20 év: 1 342 511 forint
- 21-25 év: 1 490 087 forint
- 26-30 év: 1 615 243 forint
- 31-35 év: 1 681 710 forint
- 36-40 év: 1 823 100 forint
- 41- év: 2 142 051 forint
2023. január 1. – 2023. december 31.
- Gyakorlati idő 0-2 év: 687 837 forint
- 3-5 év: 875 906 forint
- 6-10 év: 1 231 212 forint
- 11-15 év: 1 399 247 forint
- 16-20 év: 1 491 679 forint
- 21-25 év: 1 655 653 forint
- 26-30 év: 1 794 715 forint
- 31-35 év: 1 868 567 forint
- 36-40 év: 2 025 667 forint
- 41- év: 2 380 057 forint
Összeférhetetlen lesz a másodállás a magánellátásban
A törvényjavaslat értelmében a bérrendezéssel párhuzamosan alapvetően átalakulhat a magán- és az állami egészségügy viszonya. A jelenlegi helyzetet a párhuzamosság jellemzi: az orvosok jelentős része dolgozik mindkét ellátási formában, vagyis miközben gyógyít az állami kórházban, magánpraxist is fenntart. Ez a törvényjavaslat értelmében január 1-jétől tiltott gyakorlat lesz, vagyis az az orvos, aki állami fenntartású kórházban dolgozik, az ezzel párhuzamosan nem dolgozhat a magánellátásban. A javaslat szövege erre vonatkozóan a következő:
Az összeférhetetlenség körében a törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (gyakorolható tevékenység) kivételével – kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet. Ugyanakkor a gyakorolható tevékenység végzéséhez is szükséges a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélye abban az esetben, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével, kivéve, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a gyakorolható tevékenységet egy másik, a törvényjavaslat hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál végzi.
Az előzetes engedély kérésének elmulasztását a törvény szigorúan szankcionálja: az egészségügyi szolgálati jogviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonhatja maga után.
Így elvileg megszűnik az a gyakorlat is, hogy a beteg az orvosával annak magánpraxisában konzultál, majd az az állami kórházban műti meg:
A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetősége érdekében a törvényjavaslat értelmében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszonya keretében – sürgős szükség esetét kivéve – nem láthat el olyan beteget, akinek más (nem az egészségügyi szolgálati) jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
Lesznek azonban ez alól kivételt képező esetek, például a szülészeti-nőgyógyászati eseteknél:
Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes, kormányrendeletben meghatározott esetkörökben, ilyen lehet különösen a komplex megközelítést igénylő területeken, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen nyújtott ellátások köre.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán