Az iskolákban a tanévkezdés hagyományos módon indulhat, azzal a többlettel, hogy a járványügyi eljárásokat nagyon komolyan kell venni
– mondta Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter két nappal a szeptember 1-jei tanévkezdés előtt. A most induló tanév viszont a legkevésbé sem ígérkezik hagyományosnak, hiszen noha gyaníthatóan mindenki azt várta, hogy fél év után végre láthassa diáktársait, és élőben vehessen részt a tanórákon, kihívások sora nehezedik az oktatás minden szereplőjének vállára.
A hagyományos, tantermi oktatás március 13-án állt le, Orbán Viktor péntek esti bejelentését követően, hétfőtől digitális munkarendre kellett átállniuk az iskoláknak. Ahány iskola, annyiféleképpen élték meg a pedagógusok és a diákok az otthoni tanulást az országban: van, ahol a digitális eszközök és online megoldások már korábban beépültek az iskolai mindennapokba, így kevesebb problémát okozott az átállás, máshol – a hátrányos helyzetű településeken különösen– tömegével maradtak ki a gyerekek a távoktatásból.
Az őszi tanévkezdéssel kapcsolatban már a nyár elején elkezdődtek a találgatások. Július közepén Maruzsa Zoltán államtitkár arról beszélt, hogy remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra álljanak át a járvány miatt. Sőt májusban még Maruzsa azt pedzegette, hogy noha az új tanév várhatóan nemcsak online formában indul el, de jóval nagyobb teret kap a digitális oktatás. Felmerült, hogy a szombati munkanapokon és a végzősöknek az érettségi időszakot megelőző két hétben is hangsúlyosabbá válhat az otthoni tanulás.
Ehhez képest némi meglepetést keltett a tanévkezdésről szóló, augusztus 11-én megjelenő kormányrendelet, hiszen abban egyetlen szó sem esik a digitális oktatásról.
Ugyanezen a napon közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy részletes járványügyi protokollt készítenek az iskolák számára.
Az intézményvezetők egy héttel később kapták kézhez a tárca által készített protokollt. Az útmutatások sora helyenként meglehetősen életszerűtlen elemekkel tűzdelt, még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is bevallotta, szkeptikus az egyes javaslatok betarthatóságával kapcsolatban.
A járványügyi intézkedési terv legfontosabb pontjai a következők:
- Az iskolát kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek és dolgozó látogathatja. Ha egy gyereknél tüneteket észlelnek a szülők, a Nemzeti Népegészségügyi Központ eljárásrendje alapján gondoskodniuk kell orvosi vizsgálatról, és kötelesek az iskolát értesíteni, ha a gyermeknél koronavírus-gyanú vagy igazolt fertőzés van.
- Az intézményeknek intézkedniük kell a csoportosulások megelőzése érdekében, az osztálytermekben pedig gondoskodni a tanulók lazább elhelyezéséről.
- A tanítási órákon a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező. A közösségi terekben egyszerre annyian lehetnek, hogy a másfél méteres védőtávolság betartható legyen, ha ez nem lehetséges, akkor az általános iskolák felső tagozatos diákjainak és a középiskolákban javasolják a maszk viselését.
- Ha megoldható, el kell kerülni az osztályok keverését, ennek érdekében a szaktantermek és nyelvi órák kivételével az osztályok egy nap ugyanazt a termet használják. Ha ez nem megoldható, a váltások között a tantermeket fertőtleníteni kell.
- Lehet osztálykirándulást szervezni, de csak belföldre. Az iskolai étkezéseket lehetőleg úgy kell megszervezni, hogy ne keveredjenek a csoportok.
- Ha egy tanuló betegsége miatt veszélyeztetettnek számít, és erről van orvosi igazolása, a hiányzását igazoltnak kell tekinteni, ahogy azt is, ha egy gyerek hatósági karanténba kerül.
Az iskolák természetesen ezeken kívül is alkalmazhatnak a tanévkezdés minél biztonságosabbá tételéhez, így például több iskolában később kezdődik majd a tanítás keddtől: Debrecenben például hat középiskolában nyolc óra helyett fél kilenckor csengetnek be, de a fővárosban is vannak iskolák, amelyek így döntöttek abban a reményben, hogy diákjaik így kimaradnak a tömegközlekedés reggeli csúcsforgalmából.
Mi történik, ha felbukkan a vírus?
Ha egy gyereknél, pedagógusnál vagy más dolgozónál a fertőzés tüneteit észlelik, haladéktalanul el kell különíteni és értesíteni kell az iskolaorvost, aki a további teendőkről dönt. Gyerek esetében a szülőt is értesíteni kell, és az ő feladata a gyerek háziorvosának felkeresése, majd az, hogy eljárjon annak utasításai alapján.
Az iskolába a gyermek kizárólag orvosi igazolással térhet vissza. Amennyiben egy krónikus betegséggel élő gyermek a koronavírus-járvány miatt speciális védelmet igényel, erről a kezelőorvosnak kell döntenie, és a döntés alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
A digitális munkarend bevezetéséről az operatív törzs dönthet, ez esetben gyermekfelügyeletet kell szervezni az érintett intézményben.
Fontos tudatosítani, hogy most a járványhelyzet miatt fokozott a szülők és a tanárok felelőssége
– közölték a kormányzati tájékoztató portálon, hangsúlyozva, hogy a pedagógusoknak a szokásoknál is jobban kell figyelniük mind a saját, mind a felügyelt gyermek egészségi állapotára, a fertőzésre utaló tüneteire.
A legfontosabb, hogy tüneteket mutató, beteg gyermeket a szülőknek most nem szabad iskolába, óvodába engedni, mert azzal az egész közösség egészségét, és az iskola, óvoda zavartalan működését veszélyeztetik. A fertőzésgyanús gyermekeknek otthon kell maradniuk, és a szülőnek telefonon kell értesíteniük a gyermekorvost vagy a háziorvost. Ha az orvos szerint fennáll a fertőzés gyanúja, akkor kezdeményeznie kell a laboratóriumi vizsgálatot.
A növekvő esetszámok fényében már Kásler Miklós is arról beszélt vasárnap, hogy előfordulhatnak fertőzések az iskolákban egy-egy osztályban, szerinte azonban kicsi annak a valószínűsége, hogy egy-egy iskola minden osztályában egyszerre alakuljanak ki fertőzések. A miniszter szerint ha néhány iskolában megjelenik a vírus, akkor egy-egy osztály, kiterjedtebb esetszámok esetén pedig több osztály vagy az egész iskola átáll digitális oktatásra.
Ajánlások sorát felvonultató protokoll ide, megnyugtatásnak szánt kormányzati tájékoztatások oda, azért továbbra is sok a kérdőjel a tanév lebonyolításával kapcsolatban. A pedagógus-szakszervezetek is hangot adtak aggodalmaiknak: a PDSZ például egy helyettes államtitkári levéllel támasztotta alá, hogy egyes iskolák csak tanévkezdés után juthatnak fertőtlenítőszerekhez. A PSZ pedig azt kérte az illetékes tárcától, hogy teszteljék a pedagógusokat tanévkezdéskor, de ezt elvetette a minisztérium, ahogy a reggeli lázmérést sem tartotta indokoltnak.
Kásler a már említett nyilatkozatában azt mondta: a kormány a védekezéshez „minden szakmai és anyagi támogatást” megad. Ugyanakkor ahogy a digitális oktatás kapcsán, úgy az iskolák járványügyi intézkedéseinél sem jelentkezik az elmúlt években megszokott központi irányítás. A járványügyi intézkedési terv nem kötelező jellegű, csak ajánlásokat tartalmaz. Nincsenek minden iskolára érvényes szabályok, utasítások, a felelősség így sokkal inkább a szülőké és a pedagógusoké. Kérdés, ez elegendő-e ahhoz, hogy a tanévkezdést követően ne kelljen egymás után bezárni az újranyitó iskolákat.
Hogy a probléma mennyire valós, azt jól mutatja a hétfői hír, amely szerint a győrújfalui általános iskolában egyelőre nem is tud elkezdődni a tanítás, mivel az egyik tanítónő koronavírustesztje pozitív lett, a múlt heti tantestületi ülésen pedig a teljes tanári karral érintkezett.
Kiemelt kép: Első osztályos diákok és tanítónénijük a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitója után 2020. augusztus 31-én. Fotó: Krizsán Csaba /MTI
