Az IDEA Intézet reprezentatív kutatása szerint július végén az ellenzéki szavazók 72 százaléka közös ellenzéki listát és a közös ellenzéki jelölteket akar a 2022-es parlamenti választásra. A teljeskörű összefogás támogatottsága különösen magas az MSZP és a DK táborában, de a Momentum szavazóinak kétharmada is ezt támogatja. A Jobbik-hívek még nem elkötelezettek teljesen, de egy másik kérdés azt jelzi, ők is szükségesnek tartják ezt a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében.
Az elemzés az összellenzéki szavazók mellett azokkal a pártokkal foglalkozik, amelyek támogatottsága eléri a teljes népességben az 5 százalékot.
A tavalyi önkormányzati választás számos választó számára referenciapont volt, amit az is jelez, hogy az álláspontját még nem véglegesítő Momentum szavazóinak 64 százaléka minden körülmények között közös listát, közös egyéni jelölteket, közös miniszterelnök-jelöltet akar. A Jobbik hívei távolságtartóbbak egyelőre, de 49 százalékuk a legszorosabb együttműködés híve, 31 százalékuk inkább ezt az indulást támogatná. 12 százalukra jellemző az elutasítás.
A pártpreferenciájukat nem vállalók, abban bizonytalanok a Momentum-szavazókkal majdnem egyező arányban támogatják a legszorosabb együttműködést, míg 12 százalékuk szerint nincs szükség semmilyen együttműködésre nincs szükség. Az intézet szerint ugyan feltételezhető, hogy a bizonytalanok többsége inkább ellenzék-kompatibilis, de lehetnek közöttük potenciális kormánypárti szavazók is. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok 57%-a is a közös lista, közös jelöltek forgatókönyvet támogatja. 31 százalékuknak nincs határozott álláspontja a kérdésben.
A következő időszak ellenzéki feladványa minden tekintetben az lehet, hogy a pártok meggyőzzék támogatóikat és a többségében ellenzék-kompatibilis bizonytalanokat a stratégia helyességéről, biztosítsák az esélymaximalizálást.
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait július 30. augusztus 3. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében +/- 2,2 százalékpont.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
