Nemzeti önbecsülés nem képzelhető el az agrárium nélkül – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Mindent a magyar vidék jövőjéért című könyv bemutatóján, csütörtökön Budapesten.
A kormányfő a Karmelita kolostorban tartott rendezvényen kiemelte: 2010 előtt a magyar vidék a legnagyobb vesztesek közé tartozott a forráselosztások, a fejlesztések, a beruházások és a modern szabályozás megalkotása szempontjából. Tíz éve Fazekas Sándor miniszterként arra kapott megbízást, hogy talpra állítsa a magyar vidéket. A kormányfő szerint a termőföldet megvédték, a mezőgazdaság jelentős lehetőségekhez jutott, és nincs messze az, hogy azt lehessen mondani, egy magyar faluban ugyanolyan minőségű életet lehet élni, mint a fővárosban.
Orbán kifejtette:
a magyar férfiember archetípusa a gazda.
A vidéki ember ugyanis úgy gondolkodik, hogy van egy terület, annak van határa, világos kiterjedése, és az ottani életminőségért, rendért, a területből való megélhetésért, a dolgok menetéért ő a felelős – magyarázta. Van felelősség, de nem korlátlan, nem absztrakt, ebből a felelősségérzetből érthető meg, hogy a magyar politikának a vidék miért adott olyan sok jó vezetőt, hiszen ehhez is ugyanaz a gondolkodásmód szükséges. A kormányfő szerint helyes, hogy sokan vannak a kormányban vidékről származó emberek, mert így a vidék az életösztönével járulhat hozzá az ország vezetéséhez.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a kilencvenes évek elején arról folyt a vita, hogy hol lesz az agrárium helye a jövőben. Kiszámítható feltételekre volt szükség, és ahhoz, hogy béke lehessen az agráriumban, földbéke kellett, olyan viszonyrendszer, amelyben mindenki megtalálhatta a számítását.
Azt mondta, ezt a kérdést úgy rendezték, hogy a földtulajdon 80 százaléka a kis- és közepes birtokosoké és 20 százaléka a nagybirtokosoké.
Ma Magyarországon van földbéke, és ezt érdemes megvédeni
– vélekedett.
(MTI, kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)
