A demokrácia még koronavírus idején is jobb

A demokrácia vagy az autokrácia a hatékonyabb válságkezelő? Erre kereste a választ elemzésében az Eötvös Károly Intézet.

Az egyértelmű, hogy az olyan válságok, mint most a koronavírus okozta veszélyhelyzet idején társadalmi összefogás, szolidaritás szükséges. Az Eötvös Károly Intézet szerint az sem kérdéses,  hogy „békeidőben” jobb élni demokráciában, de most arról folyik a vita nemcsak nálunk, hanem világszerte is, hogy hatékonyabb válságkezelő lehet-e egy olyan autokrácia, mint az Orbán-rezsim.

Az elemzés felidézi, hogy a kínai propaganda szerint példamutató gyorsasággal és hatékonysággal kezelték a helyzetet. Ugyanakkor a szabad sajtó, a félelem nélküli társadalmi környezet, a közegészségügy és a szociális ellátások finanszírozása (a politikai propaganda és rendvédelmi beruházások helyett) eleve kevesebb esélyt adott volna a fertőzés elszabadulására.

Az autokráciák többnyire szociálisan érzéketlenek; a rezsim az elesetteket, a társadalom peremén élőket tipikusan büntetéssel fenyegeti. Nagyméretű és váratlan szociális válságra is főleg az  elnyomással tud reagálni.

x

Kína szájmaszkokkal vásárolja meg a világ szeretetét
Köztük a mienket is. Amilyen rosszul kezelték politikailag a válságot az elején, most pont akkora lendülettel próbálnak erősebben kijönni a pandémiából, mint ahogy belementek. 

Veszélyes vezéri vakság

Az intézet szerint a rend fenntartása nehéznek tűnik egy olyan rendszerben, ahol sem bizalomból, sem szociális javakból nincs tartalék.

Autokratikus politikai rendszerben a válságkezelés is bizonytalan és különös veszélyeket hordoz. A szabadságok, autonómiák megvonása és a rezsim egyéb hiátusai ilyenkor visszaüthetnek.

A központosított rendszerek eleve sajátos vakságban szenvednek, képtelenek érzékelni a távol levők problémáit. A vezérhez a valós információk gyakran el sem jutnak, környezete tapasztalatból tudja, döntéseit azok nem befolyásolják. Ezen mit sem változtat, ha a Fidesz-rezsim folyamatosan, sok közpénzből mér bizonyos dolgokat. Ezek a mérések azokat a kollektív attitűdöket célozzák, amelyekre politikai taktikájához szüksége van, a kormány nagyon keveset tud a társadalmi folyamatokról.

Súlyos pénzekkel kitömött intézetei

csak azt tesztelik, amire a főnöknek szüksége van, azt láttatják a megrendelővel, amit látni akar, amit hatalompolitikai céljainak eléréséhez közvetlenül fel tud használni. (…) Az autoriter központ ellenségnek tekint minden alternatív, kritikus társadalomképet, sőt minden eszközzel le is építi az ilyenekkel próbálkozók intézményeit.

Hierarchikus elbutulás

Mindennek szükségszerű következménye az udvartartás elbutulása, a professzionalizmus elsatnyulása, a közpolitikai tudásrendszerek válsága. A szokásos kontraszelekción túl az ilyen rendszereket a szakértelem szükségtelensége is nyomasztja.  Ez válsághelyzetben különösen tud hiányozni, mert a központ dezinformáltságával párhuzamosan nő a hozzá nem értők szervilizmusa.

Végül teljes lesz a tanácstalanság, fogalmuk sem lesz, mi történik.

Az Eötvös Károly Intézet szerint válságok idején a túlreagálás, az agresszív válasz növelheti a bajt. A kiszámíthatatlanság pánikot okozhat az olyan rezsimek vezetőiben, akiknek valóban van félnivalójuk. Az ilyen rendszerek leginkább a rezsim belső bomlásától tartanak.

Maszkpolitikától az álhírekig

A nyílt információpolitika a hatékony védelem egyik első előfeltétele. (Korábban ezt ajánlotta a WHO is – a szerk ). Az intézet szerint egy demokratikus vezető nem engedhette volna meg magának, hogy azt mondja, van elég védőeszköz, mikor milliók tudták, pont az ellenkezője az igaz.

A hamis tájékoztatás, a kínai diktatúra csőddel fenyegető kezdeti titkolózásához hasonlóan, a járvány és az álhírek terjedésének melegágya.

Orbánt „lefagyása” miatt bírálja a MÚOSZ
Veszélyhelyzetben éppen a kormány jelenlegi kommunikációja jelent veszélyt.

Egy egészséges társadalomban a polgárok túlnyomó többsége azt feltételezi, hogy a jogi normák mindenkire érvényesek. A normatív jogkövetést egy autokrácia nem képes stabilizálni, ami miatt válságok idején nő a félelem, a bizonytalanság, az agresszió és gyenge az együttműködés.

Autokráciák nem hajlanak  megegyezésre, mert akaratuk csorbulását gyengeségnek látják. Válság idején, az összefogás érdekében sem képesek a kompromisszumra, ami viszont lehetetlenné teszi, hogy a hatalom képviselői közül bárki hitelesen csak vért és könnyeket ígérhessen.

Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.