Belföld

Könnyen megoldható, hogy a parlamenti képviselők otthonról is szavazhassanak

Évek óta működik egy parlamenti hálózat, amit eddig is használtak a politikusok, így akár otthonról, de még külföldről is írhattak törvényjavaslatokat.

Nincs komoly technikai akadálya annak, hogy a parlamenti képviselők otthoni szavazásra is használhassák az országgyűlés informatikai rendszerét. A rendszert úgy találták ki, hogy a honatyák a saját gépükkel bárhonnan – akár külföldről is – biztonságosan rá tudjanak kapcsolódni az országgyűlés hálózatára, a személyazonosságukat pedig folyamatosan változó belépési kódokkal hitelesíthetik.

A képviselői home office a kabinet által indítványozott felhatalmazási törvény miatt vált ütközőponttá a kormányoldal és az ellenzéki pártok között.

Diktatúrát hoz vagy a járvány elleni védekezés egyetlen eszköze a felhatalmazási törvény?
A veszélyhelyzet kihirdetését követő legélesebb politikai vita a túlhatalomtörvényről alakult ki. Válaszok a legfontosabb dilemmákra.

Az ellenzék legfőbb aggálya a törvényjavaslattal szemben az, hogy lehetővé teszi, hogy az országgyűlést teljesen kiiktassák az állam irányításából. Az ellenzék szerint az interneten megtartott ülésekkel a veszélyhelyzet alatt is elvégezhető lenne a parlamenti munka. Azzal érvelnek, hogy ha az Alkotmánybíróság és a teljes iskolarendszer át tudott állni online kapcsolattartásra, akkor ez a parlament esetében sem jelenthet problémát.

A kormányoldal viszont azzal érvel, hogy a járvány kiszélesedése idején a képviselők is lebetegedhetnek, és ha nem tudnak megjelenni a parlamentben, működésképtelenné válik a törvényhozás. A parlament online ülései pedig nem jöhetnek szóba megoldásként, legalábbis Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter keddi sajtótájékoztatóján azt közölte, ezt a megoldást az alaptörvény tiltja, ugyanis jelen lévő, tehát az ülésteremben személyesen megjelenő képviselőket említ a parlamenti ülésezéssel kapcsolatban.

Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt eddig sosem jelentett gondot, ha a fideszes alkotmányt módosítani kellett, a kétharmados többséggel többször is megtették. Az online ülésezés esetében nyilván számíthatnának az ellenzék szavazataira is.

A parlamentben 2017 óta működik a Törvényalkotás Parlamenti Informatikai Rendszere, azaz a ParLex. Azért hozták létre, mert – ha a szavazást nem is, – a törvényjavaslatok és egyéb dokumentumok benyújtását már rég kötelező módon elektronikus útra terelték. A 2015-ös közbeszerzési pályázat szövege szerint az Országgyűlés Hivatala olyan rendszer kialakítására keresett fejlesztőt, amely lehetővé teszi az irományok elektronikus előállítását és benyújtását, továbbá az országgyűlési adatok feldolgozását. A Parlex az összes parlamenti műfajt ismeri, képes törvényjavaslat, költségvetési törvényjavaslat, határozati javaslat elkészítésére, valamint külön kezeli a normaszövegeket és azok mellékleteinek sablonjait, ráadásul akár többen is dolgozhatnak egy-egy projekten egyszerre.

A parlament honlapján elérhető oktatóvideók szerint a képviselők laptopjukkal a világ minden táján biztonságosan beléphetnek a rendszerbe, és külföldi útjaik alatt is küldhetnek be saját nevük alatt futó törvényjavaslatokat.

Az Országgyűlés eredetileg 112 milliós pályázatán a WSH Számítástechnikai Kft. és Webstar Csoport nyerte el a munkát. A két fejlesztőcéget azonban hiába kerestük a Parlex képességeire vonatkozó kérdéseinkkel. Mindkét cég titoktartási kötelezettségére hivatkozva hárította el a nyilatkozatot.

Az Országgyűlés sajtóirodája viszont azt közölte, hogy a ParLex jelen állapotában csak dokumentumok szerkesztését és benyújtását teszi lehetővé, nem képes a képviselők távszavazásának lebonyolítására. Nincs ilyen funkciója, nem is merült fel, hogy ilyennel rendelkeznie kellene.

Azt is közölték ugyanakkor, hogy amennyiben a szükséges fejlesztés informatikai és pénzügyi erőforrásai rendelkezésre állnak, a rendszer természetesen kiegészíthető egy távszavazási modullal.

A szavazórendszer kialakítása egyébként annyira nem bonyolult, hogy már civil kezdeményezések is indultak a megvalósítására. Hétfőn került fel a YouTube-ra egy videó, amelyben egy magyar fejlesztő mutatja be saját, E-Demokrácia névre keresztelt telefonos alkalmazását. Az ajánló szerint a kollégáival összesen nyolc órára volt szükségük, hogy létrehozzanak egy olyan ujjlenyomat-olvasós megoldást, amellyel a magyar képviselők biztonságosan bonyolíthatnák a szavazásokat.

Információink szerint egyébként a parlamentben jelenleg semmilyen elektronikus hitelesítő rendszert nem alkalmaznak a személyes szavazásoknál. Mióta átköltöztették az üléseket a parlament felsőházi termébe, a képviselőknek már nem kell az azonosító kártyájukat használni ahhoz, hogy gombot nyomhassanak. A korábban használt képviselői kártyás biztonsági hálózatot nem sikerült továbbköltöztetnie az országgyűlés vezetésének.

Kiemelt kép: Kovács Tamás /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.