Bár a koronavírus-járvány miatt egyre több szomszédos ország zárja be az iskolákat, a magyar hatóságok erre még nem szánták el magukat. A Klubrádióban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, amióta ő pályán van, még nem volt ilyen, de
Horváth Péter szerint a kényszerszünet nehéz helyzetbe hozná az iskolákat, amelyek többsége nem tudna mit kezdeni a nyárba még inkább belógó tanév időjárásával. A jogszabályok alapján ugyanis nagyjából 180 napot kell iskolába járni, pótolni kellene a kieső tanítási napokat, a meleg idő azonban sokszor már május végén is gondot okoz.
Az iskolák bezárása legérzékenyebben az érettségi vagy szakmai vizsga előtt álló diákokat érintené. Náluk néhány hét kiesés is gondot jelenthet a felkészülésben. Több pedagógusnak van ugyan honlapja, részletesen kidolgozott tananyaggal, amelyből a diákok készülhetnek, de ez még nem általános.
A felsőoktatásban már sok az e-learning tananyag, a köznevelés azonban még nincs felkészülve rá, hogy online tartsák a diákokkal a kapcsolatot. Ez tíz év múlva lehet reális. Horváth Péter szerint a tantestületeknek össze kell ülniük, nem várva központi utasításokra, hogy mit tudnak tenni, ha pár hétig nem mennek iskolába a gyerekek és ne csak otthon üljenek.
Az új Nemzeti alaptanterv őszi bevezetésében nem jelent akkora gondot a járvány, a pedagógia programok kidolgozásához nincs közvetlenül szükség a diákokra. Ha egy jogszabályt elfogadtak, és nem látni esélyt arra, hogy változzon, akkor fel kell rá készülni – mondta Horváth Péter, aki korábban azt mondta, jobb lett volna egy év múlva bevezetni a NAT-ot.
A Jobbik kedden azt követelte, hogy több uniós országhoz hasonlóan a kormány azonnali hatállyal rendelje el az óvodák, iskolák bezárását a még komolyabb koronavírus–járvány megakadályozásáért.
Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs
