Európai Bizottság: a magyar gazdaság szárnyal, de az oktatás és az egészségügy helyzete átlag alatti

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság – írja az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében szerdán közzétett országjelentése.

Az EB szerint, az elmúlt években Magyarországon olyan erősen bővült a gazdaság, hogy mára már az Európai Unió (EU) egyik legmagasabb GDP-növekedési rátájával rendelkezik. Az átlagos gazdasági növekedés 2014 óta meghaladta a 4 százalékot, így 2019-ben a gazdaság képes volt ellenállni a nemzetközi növekedés lassulásának, részben a támogató makrogazdasági politikáknak köszönhetően. Az erős munkakereslet továbbra is emeli a foglalkoztatási rátát, miközben a bérnövekedés is gyors maradt. A kedvező munkaerőpiaci tendenciák hozzájárultak az életminőség javításához és a szegénység csökkentéséhez. A beruházások rekordszintre emelkedtek a kedvező gazdasági kilátásoknak, az egyszerű finanszírozási feltételeknek, a támogató fiskális politikának, és az EU-s forrásoknak köszönhetően.

A jelentés megjegyzi még, hogy bár a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, a nemek közötti fizetési különbségek még mindig kiemelkedőek az unió többi országához képest.

Magyarország, mindemellett, csak korlátozott mértékben tett előrelépést a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációjával kapcsolatban, továbbá nem történt előrehaladás a szociális transzferek és a munkanélküli ellátások javítása terén. A jelentés kihangsúlyozza, hogy a korrupcióellenes intézkedések terén nem történt fejlődés, illetve a bírói függetlenséggel kapcsolatos „továbbra is fennálló aggodalmak kezelésében” sem. A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága az egyik leggyengébb az EU-ban: ezen a téren sem állt be javulás.

Az oktatás átlag alatti, az egészségügy helyzete kicsit jobb

Az Európai Bizottság jelentése szerint oktatás terén Magyarország az uniós átlag alatt teljesít: továbbra is nagy különbségek állnak fent az iskolák oktatásának minősége terén és további fejlesztések szükségesek a korai iskolaelhagyás megakadályozásra. Némi javulás állt be az egészségügyi szolgáltatások terén, de az ellátás hatékonysága továbbra is alacsonyabb, mint a legtöbb tagállamban.

A környezetvédelem továbbra is nagy kihívás Magyarországon: Intézményi kapacitáshiány akadályozza a környezetvédelmi törvények és politikák hatékonyabb végrehajtását. Továbbá, Magyarország csak mérsékelten tervezi csökkenteni üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra, nagyrészt a széntüzelésű erőművek kiiktatása révén. Habár nukleáris energián kívül Magyarország többet tervez befektetni a megújuló energiaforrásokba, elsősorban a napenergiába, szélenergia nem játszik szerepet a kormány jelenlegi terveiben.

Az országjelentést és az egyes területekhez kapcsolódó ajánlásokat következő lépésként a tagországok uniós ügyekért felelős miniszterei vitatják meg, mielőtt a tagállamok állam-, illetve kormányfői jóváhagynák azokat. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy nemzeti gazdasági és költségvetési szakpolitikáik keretében végrehajtsák az Európai Bizottság ajánlásait.

kiemelt kép: mti: Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt 2020. január 21-én