Belföld

Még mindig alig akar valaki tanár lenni

Az elmúlt évek során a kormány folyamatosan azt hangoztatta, hogy nőtt a pedagóguspálya presztízse, így szívesebben választják ezt a diákok. A felvételi statisztikákat nézve nem éppen ez a helyzet: alig nőtt az egyes tanárszakok népszerűsége, ha nőtt egyáltalán.

Szerdán nyilvánosságra hozták az idei évre vonatkozó felvételi statisztikákat, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pedig az adatok ismertetésekor külön kitért arra, hogy jobban örülnének annak, ha nagyobb arányban jelentkeznének a diákok pedagógusképzésre.

Az oktatással kapcsolatos kormánykommunikáció az utóbbi néhány évben rendre abból áll, hogy éppen mekkora fizetésemelésnek örülhet a pedagógustársadalom, és így mennyivel vonzóbbá vált a tanári pálya, mint 2010 előtt.

Az előbbi állítás igazságtartalmát ebben a cikkünkben részletesen tárgyaltuk, az utóbbinak pedig viszonylag egyszerű utánajárni, tekintve, hogy évekre visszamenőleg nyilvános, hányan jelentkeztek a különböző felsőoktatási képzésekre.

A felvi.hu-n elérhető statisztikákban megnéztük három oktatási intézményben – a budapesti ELTE-n, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen –, mely tanárszakok voltak a legnépszerűbbek az idei felvételi eljárás során, illetve az elmúlt években hogy alakult a jelentkezők száma.

Az alábbi ábrán az ELTE Tanárképző Központjának azon képzései láthatók, amik a legtöbb jelentkezőt vonzották a legutóbbi felvételi idején. Látható, hogy a jelentkezők száma viszonylag tág intervallumban mozog, hiszen amíg a fizika-matematika szakpárra 33-an, addig angol-magyar szakra 132-en jelentkeztek az idén.

Azonban mint látható, nem lehet mondani, hogy az elmúlt 1-2 évben komoly ugrás történt volna a jelentkezők számában, sőt. A vizsgált szakpárok között egyetlen olyan sincsen, ahol a jelentkezők száma folyamatosan emelkedett volna az elmúlt öt évben.

Sokatmondó az is, hogy míg például biológia-kémia szakos tanárnak 2014-ben még 67-en jelentkeztek, addig idén már csak 52-en.

 

Miután a 2013/14-es tanévben ismét bevezették az osztatlan tanárképzést, az ELTE-n Tanárképző Központot hoztak létre, ahol rengeteg különböző szakpár közül választhatnak az érettségizők.

Ahogy az alábbi diagramon látható, alapvetően nőtt a tanárképzésre jelentkező diákok száma 2014 óta, hiszen amíg 2014-ben 1247-en, addig tavaly már csaknem kétezren jelentkeztek a különböző szakokra.

Azonban ha megnézzük a vidéki egyetemekre vonatkozó statisztikákat, ugyanaz a tendencia rajzolódik ki, mint az ELTE esetében. A Debreceni Egyetemnél látható, hogy a jelentkezők száma hasonló nagyságrendű, mint a a fővárosban, azonban számottevő növekedés itt sem fedezhető fel.

A debreceni tanárképzések között sem találtunk olyat, ahol hirtelen megnőtt volna a lelkes jelentkezők száma, hiába beszélt Rétvári Bence arról tavaly júniusban, hogy „az elmúlt években sikerült növelni a pedagóguspálya presztízsét”.

Az itteni számok is azt mutatják, hogy nemhogy nem nőtt, olykor még csökkent is az érdeklődés az egyes szakpárok iránt: amíg 2014-ben 32 diák jelentkezett biológia-kémia szakra, addig idén már csak 25.

Nincs ez másképp a Szegedi Tudományegyetem esetében sem, egyrészt az itteni tanárképzés is körülbelül ugyanakkora „népszerűségnek” örvend. Az alábbi számokat látva pedig nehéz lenne azt állítani, hogy a 18 éves fiatalok is úgy látják, komoly perspektívát jelent a pedagóguspálya.

Ehhez még hozzájön ráadásul az is, hogy egyetemi tanárképzésre jelentkezők közül sokan végül nem a tanári pályát választják hivatásuknak, például azért, mert úgy érzik, ez a karrier nem jelent biztos megélhetést majd a jövőben.

Azonban ha azt vesszük, hogy a legfrissebb adatok szerint több mint négyezer tanár hiányzik az oktatási rendszerből, nem tűnik túl biztatónak, hogy például fizika-kémia tanárszakra idén öten jelentkeztek az ELTE-n.

Összehasonlításképp: a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapszakjára – csak az államilag finanszírozott képzésre – 1491-en szeretnének bejutni.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Balogh Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Két méterrel lejjebb süllyedt a Duna

Jelentősen csökkent a Duna hordalékmennyisége, a folyó rövidebb és keskenyebb lett, a medre lesüllyedt – a következmények ma már beavatkozást sürgetnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.