2011 nyara, Hillary Clinton látogatása óta először érkezik Budapestre az Egyesült Államok külügyminisztere. Mike Pompeo mai budapesti útja nagy fegyvertény a magyar diplomácia számára. A szűkszavú előzetes bejelentésekből azonban az derült ki, hogy a nyolc éve várt diplomáciai gesztus mögött más is meghúzódhat, mint a Trump-kormányzat és az Orbán-kormány közötti viszony javulása.
John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója eleve a NATO-val kapcsolatos elkötelezettség és a védelmi stratégiák ügyét emelete ki, amikor a Szijjártó Péter külügyminiszterrel folytatott két héttel ezelőtti megbeszélése után bejelentette a Pompeo-látogatást, majd pedig Orbán Viktor kormányfő is arról beszélt, hogy katonai és biztonsági kérdéseket tűznek napirendre az amerikai külügyminiszterrel.
Erről írt szombaton a Direkt36 is, megemlítve, hogy az elmúlt években Lengyelország és Románia is megállapodott légvédelmi beszerzésekről az amerikai Raytheon nevű vállalattal, a románok 395 millió dollárért (nagyjából 111 milliárd forintért), a lengyelek pedig 4,75 milliárd dollárért (körülbelül 1,3 ezer milliárd forintért) vásárolnak a cégtől rakétarendszert.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter a napokban egy rádióinterjúban hozta nyilvánosságra, hogy hamarosan új rakétarendszerrel növelik a honvédség légvédelmi képességeit. A miniszter azt mondta, hogy a szerződést a tervek szerint az év első felében kötik meg, de a rendszer típusát nem árulta el.
Ez a NASAMS (Norwegian Advanced Surface to Air Missile System) rendszer lehet. Szombaton a Népszava arról írt, az elavult An-26-os szállítógépek és a szintén elavult BTR-80-as csapatszállítók lecserélése mellett a Kongsberg típusú légvédelmi rendszer beszerzése is felvetődhet a tárgyalásokon, amely ugyan norvég, de erős amerikai közreműködéssel gyártják.
A nemzetközi hadiipari piacon is jelentősnek számító beszerzések mozgatórugója egy NATO-nak tett magyar vállalás: 2023-ra egy közepes, 2028-ra egy nehézdandárt küldünk az észak-atlanti katonai szervezet kötelékébe. A Zrínyi 2026 elnevezésű haderőfejlesztési program keretében ezért nagyarányú technikai fejlesztéseket indított a kormány. Az elmúlt hónapokban egymást követték a milliárdos beszerezésekről szóló hírek: veszünk német Leopard harckocsikat, csapatszállító repülőket, Airbus helikoptereket.
Ezt a sorozatot koronázhatja meg a jelenleg a vadászgépek kivételével szinte működésképtelen légvédelmi rendszer megújítása. Benkő Tibor azt állította, a katonák már megfogalmazták, hogy milyen képességekkel kell rendelkeznie az eszköznek: olyan szárazföldi rakétakomplexumot kerestek a piacon, amely rakétáival az ország egész területén képes felderíteni, nyomon követni és megsemmisíteni a légi célokat. Azaz a katonai szakzsargon szerint a teljes légvédelmi képességet hoznia kell a kiválasztott rendszernek.
A honvédelmi miniszter által ismertetett feltételek alapján a legnagyobb esélyesnek tűnő NASAMS alaprendszerét a norvég Kongsberg Defence Systems fejlesztette ki együttműködésben a világ egyik vezető gyártójával, a Raytheonnal, amely az AMRAAM rakétákat szállítja hozzá. Az amerikai cég gyártja a Gripen vadászgépeken használt légi és földi célok elleni rakétákat is. A NASAMS első változatát 1998-ban állította rendszerbe a norvég Királyi Légierő, azóta pedig több ország is megvásárolta a továbbfejlesztett verziókat. A holland és a spanyol hadsereg mellett az Egyesült Államok is a NASAMS-t használja. Washington légvédelmét szintén ez a rendszer biztosítja.
Kérdés ugyanakkor, hogy a vásárlás hatására a norvég politika is visszavesz-e a Magyarországgal szembeni kritikus hangvételből. A magyar diplomácia szinte biztosan nem hagyja ki, hogy az óriási összegű üzletért cserébe érzékelhető változást várjon el a politikai kapcsolatokban. A skandináv országgal a Norvég Civil Alap betámadása után vált különösen fagyossá az Orbán-kormány viszonya. 2014-ben a magyar kormány megvádolta a Norvég Alap civil szervezeti támogatását végző Ökotárs Alapítványt, hogy az általa finanszírozott szervezetek ellenzéki pártpolitikai tevékenységet folytatnak. A norvég kormány akkor még az EU-ban is bemószerolta a magyar kormányt a demokratikus intézmények aláásása miatt. A nagykövetség azóta is kitart a civilek támogatása mellett, bár tény, hogy az elmúlt négy évben született néhány komolyabb gazdasági egyezmény a két ország között.
A haditengerészeti és légvédelmi rendszerekre specializálódott Kongsberg DS többségi tulajdonosa a norvég állam. A cég rendelkezik magyar leányvállalattal is, és szállított már harcászati rádiókat a magyar honvédségnek. A 24.hu megkereste a Honvédelmi Minisztériumot a légvédelmi beszerzés részleteivel kapcsolatban, a tárca azonban nem reagált kérdéseinkre.
Kiemelt kép: Øvelse Seapie/Wikipedia
