A Budapesti Kutatóreaktort üzemeltető MTA Energiatudományi Kutatóközpontot is érinti a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése, amely visszatartja az akadémia költségvetésének nagy részét, 20 milliárd forintot – írja a 168 Óra.
Felidézik: Palkovics január közepén arról tájékoztatta a kutatóközpontok vezetőit, hogy áprilistól projektalapú működésre állnak át, így nem alapfinanszírozást kapnak az intézetek, hanem témakiírásokra kell jelentkezniük. Az elnyert pénz 60 százalékát fordíthatják majd kutatásra és a kutatók bérére, a fennmaradó pénzt általános költségekre, rezsire és a nem kutatói besorolású dolgozókra.
A Csillebércen működő kutatóreaktor orvosi és ipari felhasználásra állít elő izotópokat, de a Paksi Atomerőművel is együttműködik. Kiemelt biztonsági területnek számít, a működési költségek jelentős részét a telephely fenntartására fordítják. Az 1959-ben indult reaktor üzemeltetési engedélye 2023-ban lejár, ennek meghosszabbítása többéves, rendkívül költséges folyamat, amire a kutatóközpontnak nincs saját forrása.
Az MTA EK főigazgatója, Horváth Ákos elmondta: a kutatóközpont alaptámogatása tavaly másfél milliárd forint volt, idén már erre a pénzre is pályázni kell. Azt viszont a minisztérium részéről egyértelmű elköteleződésnek tekinti a hazai nukleáris kutatások iránt, hogy tavaly decemberben egy kormányhatározatban 3,6 milliárd forintot csoportosítottak át számukra, nukleáris üzemanyag beszerzésére, ami 2024-25-ig lehet elég. (Illusztráció: MTI / Balaton József)
