Olyan sikeresnek tartják az állami szervek a korrupció elleni fellépést, hogy az MTI csak két részben tudott beszámolni arról a rendezvényről, amit a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának hetedik évfordulóján tartottak a Parlamentben a Belügyminisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a Kúria vezetői.
Mivel négy nyomtatott oldalt tesz ki a teljes tudósítás, ezért inkább csak összegezzük a fontosabb megállapításokat.
Pintér Sándor belügyminiszter
Kiemelte, hogy jelentősen előreléptek a korrupció visszaszorításában, ebben pedig fontos szerepe volt az oktatásnak, mert az teszi lehetővé, hogy a felnövő generáció mentes legyen az ilyen gondolatoktól. Az önkormányzatokat is kivonják a korrupció kísértése alól, országossá terjesztik az önkormányzati ASP-rendszert, nyomon követhetővé téve az önkormányzati költéseket.
Fontosnak nevezte „a kísértés kizárását”, az ügyfél és az ügyintéző szétválasztását térben és időben, amit az elektronikus ügyintézés tesz lehetővé. Szerinte a korrupcióellenes küzdelemben elért eredmények megkérdőjelezhetetlenek, mert nem emberi tevékenységhez, hanem informatikai rendszerhez kötődnek.
Handó Tünde, az OBH elnöke
Hangsúlyozta: mindenki arra vágyik, hogy ügyében pártatlan és tisztességes bírósági eljárás legyen, a pártatlansághoz kell biztosítani a bírák szervezeti és egyéni függetlenségét. 2012-ben megjelent az integritás stratégiai célként az OBH-nál, azóta pedig hatályba lépett a Bírák Etikai Kódexe és az integritási szabályzat is. Az online kapcsolatok kiterjesztése miatt hozzákezdtek az informatikai biztonsági szabályzat megújításához. A nagy ügyekben eljáró bírók számos külső és belső, fizikai és pszichés támadás elszenvedői, nekik szeretnének támogatást adni az integritásuk megőrzésében.
Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese
Azt mondta, jelentős eredményeket értek el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben és a szervezeti integritásban. A magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az Eurojustnak, amelynek közös nyomozócsoportjai minden eddiginél hatékonyabb eszközt jelentenek a határokon átnyúlóan, szervezetten működő bűnelkövetők ellen.
Kiváló és folyamatos a munkakapcsolat az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF); valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, elrendelték a nyomozást, ha pedig már folyamatban volt, akkor az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták.
Az OLAF eddigi 38 ajánlása, négy jelzése és egy zárójelentése nyomán indult nyomozások eredményeként eddig tíz ügyben emelt vádat az ügyészség, és három elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság – tette hozzá. Tíz ügyben megszüntették a nyomozást, egy ügyben pedig úgynevezett feltételes ügyészi felfüggesztés történt, amely szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese
Arról beszélt: rendszeresen felülvizsgálják a belső szabályzatokat, hogy egyetlen tevékenység se legyen „szürke zóna”, ahol nincsenek egyértelműen meghatározva a feladatok és felelősök. Megújult a Kúria esélyegyenlőségi terve, módosult a belső ellenőrzési kézikönyv, hatályba lépett a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételének szabályzata. A Kúria és így a büntető ítélkezés a korrupció kriminalizálásával is kiveszi a részét a korrupcióellenes küzdelemből, a megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatban két elvi határozatot is közzétettek idén.
Domokos László, az ÁSZ elnöke
Kijelentette: eredményes a központi intézmények együttműködése a korrupció elleni küzdelemben,
Magyarországon ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés.
Felvetette: általános az a szakmai vélekedés, hogy a korrupció a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja. A korrupcióval terhelt országokban rendszerint lassul a gazdasági növekedés, csökken a termelékenység, visszaesnek a beruházások. Leszögezte: a magyar gazdaság az elmúlt években ezzel homlokegyenest ellentétes fejlődést mutatott. Kijelentette: Magyarországon az elmúlt időszakban a hatalmi ágak mindegyikében kiépültek azok a rendszerek, amelyek hozzájárulnak a korrupciós helyzetek megelőzéséhez, a magyar közszférában erősödik a korrupciós helyzetek elleni fellépés.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
Azt emelte ki, hogy a jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat megsértőkkel szemben, és olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják. Az MNB már három éve vesz részt a Nemzeti Korrupcióellenes Programban, ezt segíti az is, hogy a jegybank hatósági eljárásaiban idén áttért az elektronikus ügyintézésre, ami nagyban növeli az adatkezelés, az archiválás biztonságát, a folyamatok nyomon követését.
Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke
Rámutatott: a hatóság a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett – Európában egyedülálló módon – a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi, ha erre vonatkozóan jogorvoslati kezdeményezés érkezik. Elmondta, a hatóság egyik fő feladata, hogy ellenőrizze a közbeszerzési eljárások törvényességét, ehhez nagymértékben hozzájárul a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenysége is, amely a következetes bírságolási gyakorlata alapján a súlyos jogsértések esetén komoly bírságot szab ki. (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
