Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adatait a magyar diákok lemorzsolódásáról, a számok pedig nem festenek túlzottan biztató képet:
Az alábbi térképeken jól látható, mennyire nem egyenletes eloszlású a probléma megjelenése a különböző magyar megyékben, illetve régiókban, hiszen amíg például Vas megyében „csak” 1341 diákot veszélyeztet a lemorzsolódás, addig Borsodban 7397 főt.
Ha a diákok összlétszámát és a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának arányát vetjük össze, akkor azt láthatjuk, hogy amíg például Csongrádban a diákok kevesebb mint hat százaléka van veszélyben, addig Nógrádban több mint 16 százalékuk.
Érdekes kép rajzolódik ki akkor is, ha a különböző iskolatípusok szerint vizsgáljuk a lemorzsolódással fenyegetett diákok számát. Ha csak az általános iskolákat nézzük, kiderül, hogy
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalma a köznevelési törvény 2015. januári módosításával jelent meg, és a meghatározás szerint azok a diákokat takarja, akiknek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga.
Ráadásul az Európai Unió egyik kiemelkedő stratégiai célja a foglalkozhatósági javítása 2020-ig, ezek az adatok pedig szoros összefüggésben állnak a potenciális munkavállalók iskolai végzettségének szintjével és a megszerzett képesítésekkel.
Az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike éppen ezért irányul az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorítására. A célkitűzés értelmében az EU átlagában az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát 10 százalék alá kell csökkenteni.
Pedig a szakképzés területén különösen elkeserítő a helyzet, hiszen mióta a kormány 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, jelentősen nőtt a lemorzsolódás ezekben az intézményekben, sok diák ugyanis inkább a közmunkát választja az iskolapad helyett.
Míg Budapesten például az általános iskolákban csak 5,76 százalékos volt a lemorzsolódás által fenyegetett diákok aránya, a szakközépiskolákban még a fővárosban is 16 százalék ez az arány.
Szabolcsban és Borsodban pedig ennél is jóval rosszabb a helyzet, hiszen a fiatalok 21,32, illetve 19,43 százalékát fenyegeti a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolából.
A kormány egyébként egy korábban nyilvánosságra került cselekvési tervben maga is elismerte, hogy a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy a 16 éves tankötelezettségi kort elérő gyermekeiket iskola helyett inkább közmunkára küldjék.
Azonban hiába tűnnek el az oktatási rendszerből minden tanévben diákok tömegei, a kormány részéről nem mutatkozik szándék arra, hogy felülvizsgálják, nem kellene-e visszaállítani a korábbi, 18 éves tankötelezettségi korhatárt.
Ám ha az adatokat évfolyamokra bontjuk le, akkor azért kitűnik, hogy közel sem akkor kezdődnek a problémák, amikor a fiatalok elérik a tankötelezettségi korhatárt.
Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy leginkább az általános iskola utolsó két, és a középiskola első évfolyama veszélyeztetett, illetve ha valaki eljut az utolsó évig, akkor az már jó eséllyel be is fejezi az iskolát.
Az Oktatási Hivatal adatai egyébként megmutatják azt is, milyen teljesítményt nyújtanak a diákok az egyes megyékben. Borsodban például 13,3 százalék azoknak a diákoknak az aránya, akiknek a tanulmányi átlageredménye nem éri el a közepes (3) szintet általános iskolában és a 2,5 szintet középiskolában.
Ezen kívül Borsodban a tanulók 6,18 százaléka szerzett egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot a vizsgált félév értékelésénél, míg Szabolcsban ez a szám 6,09 százalék.
A Eszterházy Károly Egyetem például úgynevezett Élménysulikkal küzdene az iskolai lemorzsolódás ellen, a kidolgozott Alapprogramot pedig idén szeptembertől kísérleti jelleggel hatvan iskolában vezették be, a terveik szerint pedig 2021-re a mintegy ezerötszáz iskolában tanítják majd ezzel a módszertannal a gyerekeket.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI Fotó/Vajda János
