A Magyar Időknek Gulyás Gergely az államalapítás ünnepe kapcsán arra figyelmeztetett, hogy ilyenkor óvatosnak kell lenni mindig az aktuálpolitikai üzenetek megfogalmazásával, de az nem vitás, hogy mindenki büszke lehet, mert
Európa egyik legősibb állama a magyar.
Kérdésre válaszolva a miniszter kitért arra, hogy Heller Ágnes egy lengyel lapnak azért nevezhette pogánynak Magyarországot, mert a filozófus
természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege. E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának.
A miniszter hazugságnak nevezte, hogy a Fidesz az intézményesített európai együttműködés ellenfele, az
Európai Unió valódi sírásója például Guy Verhofstadt, Judith Sargentini vagy Martin Schulz.
Ők a diktatórikus, kirekesztő politikusok, nem tűrik a sajátjuktól eltérő véleményeket, szétverik az európai együttműködést. A tagállamok többsége, különösen az európai emberek nem akarnak Európai Egyesült Államokat, aki ezt nem fogadja el, az csak ártani fog. Az egyik legfontosabb ideológiai törésvonal a migrációhoz való viszony mentén húzódik Európában, a bevándorlás által felvetett összes kérdésben nem lehet közös európai álláspontot kialakítani.
Gulyás Gergely a belpolitikai ügyek kapcsán természetesnek nevezte, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség bírálta a közigazgatás racionalizálásáról meghirdetett kormányzati terveket, kitért az egészségügy gondjaira, Budapest fejlesztésére, a kulturális és a tudományos élet vitáira.
Szerinte nem kell tartani a véleménykülönbségektől és a vitáktól. Mint mondta, képviselőként ő is megengedett magának kritikákat a magyar filmtámogatásokkal kapcsolatban, és a kormány jövő évtől jelentős forrásokat biztosít azért, hogy a magyar történelem fontos eseményeit, meghatározó alakjait bemutató tévéfilmek szülessenek.
Fontos, hogy a magyar filmipar két lábra álljon, a nemzeti önazonosság-tudatot megerősítő, a magyar történelem egy-egy szeletét bemutató, a kor igényeinek megfelelő alkotások születhetnek. (…) Ha belegondolunk, hogy a kommunizmus időszakában mit sikerült elérni ezen a területen, akkor a rendszerváltás három évtizedének eredményei szerénynek mondhatók. Egy új Várkonyira van szükség.
A miniszter szerint Orbán Viktor a kultúrát érintő nagyobb ívű, szeptembertől elinduló változásokról átfogóbban közelített a kérdéshez, a nemzeti identitástudat erősítése pedig a közoktatásban is fontos elem lesz. Az interjú végén a minisztert a debreceni BMW-gyárról kérdezik, amelyről azt mondja, a német gazdasági döntéshozókat nem érdekli Magyarország ideológiai alapú szidalmazása, képesek érdekeik alapján jó döntéseket hozni, az pedig nem jelent gondot, hogy a magyar gazdaság még erősebben kötődik az autógyártáshoz.
Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
