Decemberben az emberek 31, most 30 százaléka értékelte úgy a helyzetét, hogy nincsenek megélhetési gondjai, mi több, spórolni is tud. Fél éve a lakosság 14, most 16 százaléka érzékelte az ország dinamikus gazdasági fejlődését. Ugyanakkor 19-ről 31 százalékra nőtt azok aránya, akik a következő egy évben háztartásuk pénzügyi helyzetének romlására számítanak – ezek a legérdekesebb eredményei annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Ténygyár és a ZRI Závecz Research készített 2017 decemberében és 2018 májusában. A felmérések az ország felnőtt népességét reprezentáló, 1000 fős mintán készültek, telefonos adatfelvételi módszerrel.
A magyar lakosság többsége, 55 százaléka úgy jellemzi anyagi helyzetét, hogy szűkösen, de megél a jövedelméből. Jelentős, 30 százalékos azok aránya is, akiknek nincsenek egzisztenciális problémái, még félretenniük is sikerül. Az emberek 6 százaléka csak úgy tudja átvészelni a hónapokat, ha korábbi megtakarításaihoz nyúl, 8 százalék pedig külső segítségre szorul. Decemberben a mostanihoz nagyon hasonló értékelések születtek, egyetlen érdemi változást észlelünk: akkor csupán 4 százalék említette, hogy anyagilag másokra kell támaszkodniuk.
Amíg fél évvel ezelőtt egyértelműen optimistának nevezhettük a magyar lakosságot, addig most mérsékelten derűlátónak mondhatjuk. Akkor 57 százalék reménykedett abban, hogy az előttük álló egy évben javulni fog anyagi helyzetük, és 19%-nyian féltek háztartásuk pénzügyi helyzetének romlásától. Jelenleg sokkal kiegyenlítettebbek a várakozások: 41 százalék bízik abban, hogy jobb lesz a pénzügyi helyzete, 31 százalék viszont attól tart, hogy romlik a pozíciója.
Kissé visszafogottabbá váltak a vásárlási szándékok, decemberben 27 százalék tervezte, hogy a következő fél évben nagyobb értékű fogyasztási cikket vesz, most 23 százalék elképzelései között szerepel.
Az ország gazdasági állapotáról – akárcsak a múlt év végén – felemás módon vélekednek az emberek. A lakosság 16 százaléka (decemberben 14 százaléka) dinamikusan fejlődőnek tartja a magyar gazdaságot, 30 százalék (korábban 34 százalék) pedig úgy tapasztalja, hogy összességében jól működik, de a lehetőségei alatt teljesít. A negatívan értékelőké is nagyjából ugyanekkora csoport: 28 százalék kisebb válságról beszél, de a helyzetet nem tartja súlyosnak, 15 százalék szerint viszont komoly válságban van a magyar gazdaság. Tavaly decemberben is hasonló arányban voltak a kedvezőtlen minősítések: 32 százalék kisebb, 14 százalék nagyobb válságra utalt.
Az ország gazdasági jövőjéről is pesszimistábban nyilatkoztak az emberek, mint tavaly év végén, de korántsem romlott olyan mértékben a véleményük, mint a saját jövőbeli életükkel kapcsolatban. Decemberben 57 százalék feltételezte azt, hogy a következő egy évben javul az ország helyzete, most kevesebben, 47 százaléknyian gondolják ezt. Akkor 24, most 33 százalék prognosztizálta, hogy kedvezőtlen gazdasági folyamatok lesznek hazánkban.
A társadalmi, gazdasági közhangulat összetevőjének tekintjük a szegények feltételezett számát is. Decemberben a válaszadók 100 családból 49-et tartottak szegénynek, most 50-et.
A fenti eredmények összesítéséből a Hogylét-mutató értéke – százfokú skálán – 47 pont. A magyar lakosság gazdasági közérzete tehát a közepesnél egy hajszállal rosszabb. Mivel decemberben 56 pont volt hogylétünk indexe, a csökkenés statisztikailag markánsnak nevezhető. Két társadalmi csoportban átlag feletti a közérzet romlása. A fiatalok és a diplomások körében 13-13 pontot csökkent a Hogylét-mutató, mindkét rétegben a jövőre vonatkozó prognózisok lettek határozottan borúlátóak. A nagyfokú visszaesés ellenére még mindig a diplomások – és mellettük az érettségizettek – közérzete a legjobb, ezt az 50 pont fejezi ki. Náluk csak a Fidesz-szavazók érzékelik kedvezőbben a jelent s bíznak a jövőben – bár az 54 pont is csak a közepest éppen hogy meghaladó Hogylét-mutató. Legrosszabb társadalmi, gazdasági hangulatban az ellenzéki szavazókat találjuk, közülük is leginkább a balliberális pártok hívei kerültek padlóra (39 pont).
Kiemelt kép: Balaton József / MTVA/Bizományosi
