Belföld

A magyarok több mint harmadát érte már hátrányos megkülönböztetés

24.hu
24.hu

2018. 06. 07. 17:25

Vegyes képet mutatott a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tavaly az Európai Unióban: a szexuális kisebbségek egyenlőségének terén például történtek előrelépések, a diszkrimináció ugyanakkor továbbra is jelen van a társadalmakban – írta csütörtökön közzétett éves jelentésében az EU alapjogi ügynöksége (FRA).

A bécsi székhelyű szervezet rámutatott például, hogy az etnikai kisebbségek tagjait, a menekülteket továbbra is gyakran éri hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, ezzel párhuzamosan azonban újabb eredményeket sikerült elkönyvelni a meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek jogegyenlősége terén.

Az értékelésben többek között kiemelték, az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell az alapvető jogok érvényesülését a vallási öltözékek és jelképek munkahelyen vagy közterületen történő viselését érintő esetleges korlátozások elfogadásakor.

Egy felmérés szerint minden harmadik, látható vallási jelképeket viselő muzulmán arról számolt be, hogy érte már emiatt zaklatás, negatív diszkrimináció.A 2007-ben alapított FRA kedvező fejleményként értékelte, hogy emelkedett a roma gyermekek részvétele az oktatásban, de kiemelte, hogy a korai iskolaelhagyás és a szegregáció komoly problémát jelent. Mint írták, a romák általános foglalkoztatási, lakóhelyi és egészségügyi helyzete nem sok javulást mutat, a cigányellenesség pedig fontos gátja az előrelépésnek.

Inkább kidobnak félmilliárdot az ablakon, csak a romáknak ne kelljen adni
Kidobtak az ablakon egy 480 millió forintos pluszforrást hozó pályázatot, amiből a lakosság juthatott volna hozzá szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Mint írták, a rasszizmus elleni fellépés terén nincs számottevő változás az EU-ban a nyolc évvel korábbi adatokhoz képest: a diszkrimináció, a zaklatás és az erőszak továbbra is sok kisebbségit meggátol alapvető jogainak teljes körű gyakorlásában, aláásva egyenlő társadalmi részvételüket.

Rámutattak, hogy az antiszemitizmus számos formában jelentkezhet, a zsidó közösségekben aggodalmat, félelmet kelthetnek olyan események is, amelyeket nem minden fél tart antiszemita megnyilvánulásnak. Itt megemlítették, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt a Soros György elleni kampány leállítására, mondván, ezek a mérgező üzenetek ártanak Magyarországnak.

Az FRA az Egyenlő Bánásmód Hatóság felmérésére hivatkozva közölte, hogy

a megkérdezett magyarok több mint harmadát érte már hátrányos megkülönböztetés valamely védett tulajdonsága, például származása vagy éppen kora miatt.Az ügynökség arról számolt be, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonalon egyre több olyan esetről érkezett bejelentés 2017-ben, amikor a rendőrök nem megfelelő bánásmódot alkalmaztak menedékkérőkkel szemben, például megverték, levetkőztették őket, azonban az FRA tudomása szerint egyetlen rendőrt vagy határőrt sem ítéltek el ilyen ügyben. Felidézték az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet jelentését, miszerint Magyarországon is történtek ilyen esetek.

Aláhúzták, hogy ez nem csak a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokban fordult elő, az uniós tagállamoknak biztosítékokat kell törvénybe iktatniuk, illetve alaposan ki kell vizsgálnunk minden esetet, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni.

A bevándorlóáradat visszaesése nyomán az EU tagállamainak többségében normalizálódtak a körülmények a befogadóközpontokban, néhány állomáson azonban továbbra is meglehetősen rossz állapotok uralkodnak, elsősorban a legfőbb frontországokban, Görögországban és Olaszországban.

A jelentés több más pontján is kitértek Magyarországra, főként a migrációval kapcsolatos ügyekben.

Hangsúlyozták, hogy Magyarországon a kíséret nélküli kiskorúakat leszámítva gyakorlatilag minden menedékkérőt a röszkei és a tompai tranzitzónában helyeznek el, és ez a nemzetközi és az európai jog alapján szabadságvesztésnek minősül, mivel az ott tartózkodók csak Szerbia felé hagyhatják el a táborokat.

Ennek kapcsán leszögezték: az ilyen esetekben tiszteletben kell tartani a jogellenes és önkényes szabadságvesztés kiszabását megelőző biztosítékokat.

Megemlítették többek között azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokon elmarasztalta Magyarországot, amiért a hatóságok két menedékkérőt jogellenesen tartottak fogva 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, majd küldtek vissza Szerbiába.

Továbbá arra is kitértek röviden, hogy az Európai Bíróság elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. (MTI)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.