Belföld
Fotó: Marjai János / 24.hu

Brüsszel bejelentette, negyedével csökkentené Magyarország uniós támogatását

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 05. 29. 18:59

Magyarország számára a korábbiaknál csaknem a negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában - jelentették be kedden Brüsszelben.
Korábban a témában:

Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, és ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti, illetve azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014-2020-as időszakban volt.

Magyarország számára 2018-as árakon 17,9 milliárd euró irányoztak elő, a jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret pedig – ugyancsak 2018-as árakra átszámolva – 23,6 milliárd euró. Ez 24 százalékos csökkentést jelent.Az összeg a bizottsági szakértők számítása szerint folyó áron 20,2 milliárd eurót tesz majd ki, ha a jövőbeli inflációval is számolnak. A jelenlegi költségvetési ciklusban ezzel szemben folyó áron mintegy 25 milliárd jutott az ország számára a hivatalos adatok szerint.

Általános trendként megfigyelhető, hogy a brüsszeli testület 2021-től csökkentené a nagyobb gazdasági növekedést produkáló kelet- és közép-európai tagországoknak nyújtott forrásokat, a válság utóhatásaival küzdő déli országokét viszont ezzel párhuzamosan valamelyest megnövelné.

Debrecen, 2016. május 18.
A kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételre felhívó óriásplakát Debrecenben, a Bartók Béla úton 2016. május 18-án. Kampányt indított május 13-án a magyar kormány, hogy minél többen vegyenek részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson. A kampány fő üzenete: "Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!"  "Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság 78 millió forintos fejenkénti büntetéssel fenyegetőzik arra az esetre, ha a tagországok nem fogadják el a kényszerbetelepítést. Eközben egy magyar emberre 1 millió forint uniós támogatás jut. Brüsszelt meg kell állítani" - olvasható a kormány május 13-án írt Facebook-posztjában.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Noha számszerűleg a legfőbb vesztesnek Lengyelország számít, amely azonban még így is messze a legnagyobb kedvezményezettje lesz a kohéziós alapoknak, arányaiban Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak és Máltának kell a legnagyobb mértékű vágással szembenéznie.

A sajtó által megkérdezett szakértők úgy vélik, a legnagyobb nyertes Olaszország, Spanyolország és Görögország. Az egy főre jutó kohéziós támogatások tekintetében azonban így is a közép- és kelet-európai tagországok állnak majd az élen.Egyes hírportálok rámutattak, hogy a 2008-as gazdasági válság által leginkább sújtott dél-európai tagállamokban még mindig kétszámjegyű a munkanélküliségi arány, Kelet- és Közép-Európában viszont sok helyen öt százalék alatti, Olaszország és Görögország ráadásul a menekültek és migránsok elsőszámú belépési pontja a kontinensen.

Sajtótájékoztatóján Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztost megkérdezték arról, hogy köze van-e a források elvonásának ahhoz, hogy egyes kelet- és közép-európai országok elutasították az EU menekültpolitikáját, ő azonban kijelentette, hogy “a kohéziós támogatások fokozatos csökkentése természetes következménye a gazdagodásnak, és összességében jó jelnek számít”.

Az Európai Bizottság a kohéziós politika korszerűsítését javasolja

Ugyan a források elosztásának elsődleges kritériuma továbbra is az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) maradna, új változókat is bevezetnének, hogy pontosabb képet lehessen kapni a valós helyzetről. Figyelembe vennék például a munkanélküliség, ezen belül is külön az ifjúsági munkanélküliség szintjét, továbbá kis mértékben a klímaváltozás hatásait, illetve a befogadott migránsok számát és integrációját.

A növekedés vagy a jövedelem terén lemaradásban lévő régiók a jövőben is jelentős uniós támogatásban részesülnek, de emellett beruházásokat valósítanának meg más térségekben is, mivel sok, gazdagabbnak számító régió küzd például az ipari átalakulással, a munkanélküliséggel és a globalizáció jelentette kihívásokkal.

A legnagyobb hangsúlyt az innovációra, a kis- és középvállalkozások támogatására, a digitális technológiákra, az ipari modernizációra, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fogja helyezni a bizottság.Egyszerűsítenék a hozzáférést a pénzeszközökhöz, továbbá növelnék a rugalmasságot, mivel – mint írták – a 2015-ös menekültválság és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák nyilvánvalóvá tették, hogy a kohéziós politikai szabályoknak lehetővé kell tenniük a gyorsabb reagálást az előre nem látható eseményekre.

A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

FRANCE. PARIS (75) BELLEVILLE-MENILMONTANT. METRO
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.