Több tízmilliárd eurónyi támogatást vonhat el az Európai Unió Közép- és Kelet-Európától a következő, 2021-2027-es költségvetési ciklusban – írja a Financial Times. Ennek értelemszerűen hazánk is jelentős kárvallottja lehet, miközben a támogatásokat olyan, a gazdasági válságtól sújtott országok számára csoportosítanák át, mint Spanyolország vagy Görögország.
Az Európai Bizottság a jövő hónapban mutatja be a költségvetési tervezetet, amelyben a kiszivárgott terv szerint drámaian átalakítják a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását szolgáló, 350 milliárd eurós kohéziós alapok elosztását. Úgy tudni, véget vetnének annak a gyakorlatnak, hogy a támogatást szinte kizárólag GDP-alapon osztják el, és jóval szélesebb körű feltételrendszert alakítanának ki. Ebben vizsgálnák a jogállamiság érvényesülését is, a támogatások felhasználását pedig szigorúbb feltételekhez kötnék.
Mindemellett annak lehetőségét is vizsgálnák, hogy az unió által támogatott beruházásoknál nagyobb arányú önerőt írjanak elő a tagállamoknak, ezzel ösztönözve, hogy jobban átérezzék felelősségüket a támogatások elosztásánál.
Az egyik érintett ország brüsszeli nagykövete arról beszélt a brit üzleti lapnak, hogy szerinte a reformok kifejezetten ellenük szólnak. A cikk viszont kitér arra is, hogy a budapesti és varsói kormány, miközben a felzárkóztatási támogatások jelentős kedvezményezettjének számítanak, összetűzésben állnak Brüsszellel a jogállamiság és demokrácia kérdésében.
