Belföld
A woman cheers on the Finnish team during the Ice Hockey World Championship quarter-final match between the US and Finland in the Lanxess Arena in Cologne, Germany, 18 May 2017. Photo: Marius Becker/dpa

Miért sokkal boldogabbak nálunk a finnek?

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 04. 02. 20:00

Finnország lett 2018-ban a világ legboldogabb országa. Magyarország mindössze a 69. helyen szerepel az ENSZ megbízásából készült ranglistán. Idén először vizsgálták meg a bevándorlók boldogságát is, ebben ugyancsak Finnország lett a győztes.

Az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértői – az úgynevezett Sustainable Development Solutions Network, azaz a Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata – a Gallup közvélemény-kutatócég globális felméréseit vették alapul a globális boldogságlista elkészítéséhez.

A kutatók megkérdezték az embereket több mint százötven országban, hogy mennyire boldogok, majd három év átlagát (2015-2017) véve számolták ki a 2018-as eredményeket. Ám nem a legszubjektívebb érzésekre voltak kíváncsiak a felmérést végzők. Tehát nem az emberek pillanatnyi boldogságára kérdeztek rá, hanem arra, hogy mennyire elégedettek az életükkel, az addig befutott életpályájukkal. Így a boldogságuk valójában összefüggött a jólétükkel, egészségükkel és a szociális biztonságukkal is.

Nem a gazdagság számít igazán

Vagyis a boldogságrangsor egy olyan alternatív mutató, amely nem az egyes országok gazdagságát akarja mérni, hanem azt próbálja összegezni, hogy hol élnek a legboldogabban az emberek. Mindez természetesen nem független a megkérdezettek anyagi helyzetétől – például jó egészségügyet igen nehéz pénz nélkül működtetni.

Ám a mostani felmérés legfőbb tanulsága az, hogy

nem ott a legboldogabbak az emberek, ahol a legtöbb a jövedelmük, hanem ott, ahol a legigazságosabban osztják el azt, illetve, ahol a legtöbb embernek van azonos esélye a „boldogságra”.

Ilyen szempontból Finnország valóban kiemelkedő eredményeket ért el: a finn egy főre jutó GDP alapján nem lenne a világ tíz leggazdagabb országa között sem, mégis ők tudják a jólétet a legügyesebben „boldogsággá” konvertálni.

Helsinki, Finland. Scenic cityscape with Helsinki Cathedral, South Harbor, Market Square (Kauppatori) and beautiful cirrus clouds over them in the sunny spring day.
Helsinki
Fotó: Thinkstock

Finnországban a bevándorlók is megkapják az esélyt a beilleszkedésre, és így az ő boldogságuk is világrekorder – ez egy 117 országra kiterjedő párhuzamos ENSZ-vizsgálatból derült ki. De nemcsak Finnország, hanem három másik északi állam, Norvégia, Dánia és Izland is kiemelkedik boldogság tekintetében a többi ország közül, illetve hozzájuk csatlakozik még Svájc ötödikként. Az első öt helyen ezek az országok szerepeltek tavaly is, csak éppen a sorrendjük változott, a finnek ugrottak ugyanis egy nagyot előre, megelőzve a náluk sokkal gazdagabb Norvégiát.

Az északi (szociáldemokrata) modell

Mindez egy északi modell létezését sejteti, amit sok társadalomtudós vizsgált, de talán a jóléti államokat elemző svéd Gøsta Esping-Andersen írta le a legpontosabban (kutatásait Magyarországon Tomka Béla társadalomtörténész ismerteti). Ő nem északinak, hanem szociáldemokrata jóléti modellnek nevezi mindezt, és ide sorolja Svédországot, Dániát, Norvégiát és Finnországot is (Svédország is az első tízben szerepel a globális boldogságindexben).

A szociáldemokrata (északi) jóléti modell alacsony szegénységgel, a középosztály erősítésével, egyenlősítő jóléti intézményekkel párosul ezekben az országokban. Esping-Andersen az 1990-es években még azt írta, hogy ezek az országok törekednek a teljes foglalkoztatottságra. Ez persze nem mindig sikerül: Finnországban éppen a Nokia összeomlása és a 2007-2008-as globális gazdasági válság miatt nem igazán valósult ez meg az elmúlt tíz évben.

Viszont az továbbra is igaz az északi modellre, hogy relatíve jelentős az állami újraelosztás szerepe a jóléti szolgáltatásokban. Ennek megfelelően a szociális és egészségügyi ellátás elsősorban nem piaci jellegű, tehát nem magánbiztosításokon alapul. Így döntően állami intézmények gondoskodnak a lakosság jólétéről az északi országokban.

Following a sauna, a female ice swimmer waits while another gets out after a brief dip in a hole in the ice, Tuomiojarvi, Jyvaskyla, Central Finland. Ice swimming takes place in a body of water with a frozen crust of ice, which requires a hole cutting in it. In Finland, the ice swimming tradition has generally been connected with the sauna tradition and it is not seen as an ascetic or religious ritual, but as a way to cool off rapidly after staying in the sauna and as a stress relief. (Photo by In Pictures Ltd./Corbis via Getty Images)
Szauna utáni jeges fürdő Jyvaskyla-ban
Fotó: Getty Images

A finnek fejlődése évszázados távlatban lenyűgöző. Erre a Guardian is rámutatott, amikor a boldogságlistát elemezte. Az brit újság emlékeztet arra, hogy 150 éve még Európa utolsó nagy – természeti viszonyokból fakadó – éhínsége éppen Finnországban lépett fel.  (Ezt a kérdést finn és ír kutatók is elemzik manapság, hiszen e két – jelenleg a gazdagabb európai országok közé tartozó – állam hírhedt volt a nélkülöző lakosságáról évszázadokkal ezelőtt. Hozzá kell tennünk, hogy az éhínségek idején sem az írek, sem a finnek nem voltak függetlenek: az egyik az angol, a másik az orosz világbirodalomhoz tartozott, igaz, viszonylagos önállóságot élvezve.)

Mi az oka a finnek boldogságának?

A Guardian maga is utánanézett a finn sikereknek és az általános boldogság okainak. Ezek közé sorolja az oktatás kiválóságát, a bankrendszer „egészségességét” (azaz a rossz hitelek alacsony arányát), a hatékony, stabil és korrupciómentes kormányzást, az emberi jogok tiszteletben tartását.

A finn statisztikai hivatal is összegyűjtötte az ország eredményeit.  Ezek között érdemes emlékeztetni arra, hogy az alsó fokú oktatás itt a legjobb a világon. Finnország rendelkezik a második legnagyobb emberi tőkével a világon – azaz az oktatás rendkívüli eredményeket produkál, és nemcsak „alsó fokon”.

Turisztikai célpontként Finnország a világ legbiztonságosabb állama.  Ami a politikai jogokat, emberi és szabadságjogokat illeti, Finnország szintén a világelsők között van a Freedom House legfrissebb jelentése szerint: százból száz pontot kapott, Norvégiához és Svédországhoz hasonlóan.

Finnország a világ legstabilabb, illetve a legjobban kormányzott állama, két különböző felmérés szerint.

Itt a legkisebb a szervezett bűnözés a világon, és a finn igazságszolgáltatás függetlenségét semmilyen más ország nem tudja felülmúlni globálisan.  E mutatót tekintve Új-Zélandot, Norvégiát és Svájcot előzi meg Helsinki.

A shopper holds a euro currency bank note as fresh fish sits illuminated on display on a stall at Kauppatori market in Helsinki, Finland, on Saturday, March 7, 2015. Finland needs to ensure slower wage growth than in competitor countries to overcome its economic stagnation, according to a report by Anders Borg and Juhana Vartiainen. Photographer: Andrey Rudakov/Bloomberg via Getty Images
A Kauppatori piac Helsinkiben
Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images

A finnek magyarázata: nem a technikai, hanem a társadalmi innováció a fontos

A finnek maguk is elgondolkodtak tavaly arról, hogy miért értek el 1917-es függetlenségük óta ilyen látványos eredményeket. Magyarul is megjelentették az erről szóló könyvüket, amely az ország fennállásának századik évfordulójára készült el. A finnek itt nem is elsősorban a feltalálóikat emelik ki, pedig a Linux operációs rendszer, a xillit – nyírfacukor –, az SMS vagy éppen a Molotov-koktél is finn ötletből született. (Ez utóbbit Sztálin agresszor csapatai ellen vetették be az 1939-40-es szovjet-finn, úgynevezett téli háborúban.)

Sokkal fontosabbnak tartják a finnek a társadalmi „felfedezéseket”, amit bizonyít könyvük címe is: „100 szociális innováció Finnországból”. A kötetet szerkesztő Ilkka Taipale finn parlamenti képviselő a titok nyitja az olyan, ország fejlődését segítő „találmányokban” van, amelyeket nem lehet szabadalmaztatni:

a parlamentáris demokráciáról, a férfiak és nők egyenjogúságáról, a finn önkormányzati rendszerről van szó, továbbá az univerzális, mindenkire kiterjedő szociális biztonságról, az ingyenes oktatásról, az olvasni tudás általánosságáról és a mindebből következő társadalmi békéről.

SAARISELKA,FINLAND - FEBRUARY 1:  Aurora Borealis, or Northern Lights shine over a forest on February 01,2018 at Saariselka, Finland. (Photo by Thomas Niedermueller/Getty Images)
Aurora Borealis Saariselka felett
Fotó: Thomas Niedermueller / Getty Images

Taipale érvelésének megértéséhez tudni kell, hogy Európában először a finn nők kaptak aktív és passzív szavazati jogot 1906-ban, és a finn közigazgatás hagyományaihoz hozzátartozik az autonómia elve, amihez azért hozzá kell tennünk, hogy részben svéd örökség. A svéd birodalom szervezése ugyanis (1809-ig Svédországhoz tartoztak a finn területek) eltért a másik északi modelltől, a központosító dán mintától.

Magyarok vagy finnek?

A globális boldogságrangsorban jelenleg Magyarország a 69. az ENSZ szakértői szerint, vagyis Finnország hatvannyolc hellyel előz meg minket. (Magyarország „boldogságrátája” ugyanakkor a dinamikusan emelkedők közé tartozik, tehát évről évre jelentősen előreugrik hazánk a rangsorban, 2018-ban hat helyet javított.)

Az is érdekes, hogy egy a napokban közölt hazai felmérés szerint sem a leggazdagabb Budapesten a legboldogabbak az emberek, hanem Szombathelyen, Vas megye székhelyén  (bár a felmérés készítői szerint azért a gazdagabbak vallották magukat általában boldogabbnak).

A magyar vizsgálat szerint – amelyet az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány készített – a magyar nők boldogabbak, mint a férfiak, és a kapcsolatban lévők is inkább boldogak, mint az egyedül élők.

Ám ha finn-magyar összehasonlításban nézzük az eredményeket, akkor a korábban felsorolt tényezők mindegyike a finnek mellett szól. A magyar emberi jogi  és korrupciós indexek messze elmaradnak a finnek eredményeitől, az oktatásban elképesztő a lemaradásunk, s az egészségügy állapotai sem adnak okot az elbizakodottságra: a finnek átlagosan öt évvel élnek tovább a magyaroknál.

Boldogságszámítás – ez volt a modern nemzetijövedelem-számítás elődje is

A brit gondolkodó, Jeremy Bentham a hasznosságot és a boldogságot már évszázadokkal ezelőtt megfeleltette egymásnak, és ezzel megalapította az utilitarista filozófiai irányzatot. Bentham azt gondolta, hogy a boldogság mérhető, sőt azt össze lehet adni és kivonni egymásból. Ráadásul így nemcsak egy ember, hanem több személy boldogsága is összeadható. Végül is boldogságmaximalizálásról beszélt, ami az egyes országok vezetésének a legfőbb célja kellene hogy legyen. Arról, hogy egy adott országban a lehető legtöbb ember minél boldogabb legyen. A hasznosság és a boldogság azonosításával valójában Bentham a modern nemzetijövedelem-számításokat alapozta meg. Ugyanis az emberek olyan dolgoknak tulajdonítanak hasznosságot, ami a boldogságukat (ez utóbbi ugyanis az életük célja Arisztotelész szerint) fokozza. A modern számítások persze ma már elszakadtak az egyéni boldogságérzéstől. Ezért az ENSZ megbízásából készítenek az elmúlt bő fél évtizedben egy úgynevezett boldogságfelmérést. Önkéntelenül is visszatértek tehát Bentham filozófiájához, noha a mostani kezdeményezés nem Nagy-Britanniából, hanem Bhutánból indult ki 2011-ben, amihez az ENSZ akkori, szintén távol-keleti főtitkára, Ban Ki Mun is csatlakozott 2012-ben. Az ENSZ által megbízott kutatók, akik a boldogságindexet most összeállítják, világhírű tudósok. Köztük van például Jeffrey D. Sachs, a Columbia Egyetem közgazdásza is.

Kiemelt kép: Marius Becker / DPA / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Young abused woman defending with pray looking at camera with outstretched arm. Selective focus. Focus on background, on woman face.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.