Belföld

Miért sokkal boldogabbak nálunk a finnek?

Finnország lett 2018-ban a világ legboldogabb országa. Magyarország mindössze a 69. helyen szerepel az ENSZ megbízásából készült ranglistán. Idén először vizsgálták meg a bevándorlók boldogságát is, ebben ugyancsak Finnország lett a győztes.

Az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértői – az úgynevezett Sustainable Development Solutions Network, azaz a Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata – a Gallup közvélemény-kutatócég globális felméréseit vették alapul a globális boldogságlista elkészítéséhez.

A kutatók megkérdezték az embereket több mint százötven országban, hogy mennyire boldogok, majd három év átlagát (2015-2017) véve számolták ki a 2018-as eredményeket. Ám nem a legszubjektívebb érzésekre voltak kíváncsiak a felmérést végzők. Tehát nem az emberek pillanatnyi boldogságára kérdeztek rá, hanem arra, hogy mennyire elégedettek az életükkel, az addig befutott életpályájukkal. Így a boldogságuk valójában összefüggött a jólétükkel, egészségükkel és a szociális biztonságukkal is.

Nem a gazdagság számít igazán

Vagyis a boldogságrangsor egy olyan alternatív mutató, amely nem az egyes országok gazdagságát akarja mérni, hanem azt próbálja összegezni, hogy hol élnek a legboldogabban az emberek. Mindez természetesen nem független a megkérdezettek anyagi helyzetétől – például jó egészségügyet igen nehéz pénz nélkül működtetni.

Ám a mostani felmérés legfőbb tanulsága az, hogy

nem ott a legboldogabbak az emberek, ahol a legtöbb a jövedelmük, hanem ott, ahol a legigazságosabban osztják el azt, illetve, ahol a legtöbb embernek van azonos esélye a „boldogságra”.

Ilyen szempontból Finnország valóban kiemelkedő eredményeket ért el: a finn egy főre jutó GDP alapján nem lenne a világ tíz leggazdagabb országa között sem, mégis ők tudják a jólétet a legügyesebben „boldogsággá” konvertálni.

Helsinki
Fotó: Thinkstock

Finnországban a bevándorlók is megkapják az esélyt a beilleszkedésre, és így az ő boldogságuk is világrekorder – ez egy 117 országra kiterjedő párhuzamos ENSZ-vizsgálatból derült ki. De nemcsak Finnország, hanem három másik északi állam, Norvégia, Dánia és Izland is kiemelkedik boldogság tekintetében a többi ország közül, illetve hozzájuk csatlakozik még Svájc ötödikként. Az első öt helyen ezek az országok szerepeltek tavaly is, csak éppen a sorrendjük változott, a finnek ugrottak ugyanis egy nagyot előre, megelőzve a náluk sokkal gazdagabb Norvégiát.

Az északi (szociáldemokrata) modell

Mindez egy északi modell létezését sejteti, amit sok társadalomtudós vizsgált, de talán a jóléti államokat elemző svéd Gøsta Esping-Andersen írta le a legpontosabban (kutatásait Magyarországon Tomka Béla társadalomtörténész ismerteti). Ő nem északinak, hanem szociáldemokrata jóléti modellnek nevezi mindezt, és ide sorolja Svédországot, Dániát, Norvégiát és Finnországot is (Svédország is az első tízben szerepel a globális boldogságindexben).

A szociáldemokrata (északi) jóléti modell alacsony szegénységgel, a középosztály erősítésével, egyenlősítő jóléti intézményekkel párosul ezekben az országokban. Esping-Andersen az 1990-es években még azt írta, hogy ezek az országok törekednek a teljes foglalkoztatottságra. Ez persze nem mindig sikerül: Finnországban éppen a Nokia összeomlása és a 2007-2008-as globális gazdasági válság miatt nem igazán valósult ez meg az elmúlt tíz évben.

Viszont az továbbra is igaz az északi modellre, hogy relatíve jelentős az állami újraelosztás szerepe a jóléti szolgáltatásokban. Ennek megfelelően a szociális és egészségügyi ellátás elsősorban nem piaci jellegű, tehát nem magánbiztosításokon alapul. Így döntően állami intézmények gondoskodnak a lakosság jólétéről az északi országokban.

Szauna utáni jeges fürdő Jyvaskyla-ban
Fotó: Getty Images

A finnek fejlődése évszázados távlatban lenyűgöző. Erre a Guardian is rámutatott, amikor a boldogságlistát elemezte. Az brit újság emlékeztet arra, hogy 150 éve még Európa utolsó nagy – természeti viszonyokból fakadó – éhínsége éppen Finnországban lépett fel.  (Ezt a kérdést finn és ír kutatók is elemzik manapság, hiszen e két – jelenleg a gazdagabb európai országok közé tartozó – állam hírhedt volt a nélkülöző lakosságáról évszázadokkal ezelőtt. Hozzá kell tennünk, hogy az éhínségek idején sem az írek, sem a finnek nem voltak függetlenek: az egyik az angol, a másik az orosz világbirodalomhoz tartozott, igaz, viszonylagos önállóságot élvezve.)

Mi az oka a finnek boldogságának?

A Guardian maga is utánanézett a finn sikereknek és az általános boldogság okainak. Ezek közé sorolja az oktatás kiválóságát, a bankrendszer „egészségességét” (azaz a rossz hitelek alacsony arányát), a hatékony, stabil és korrupciómentes kormányzást, az emberi jogok tiszteletben tartását.

A finn statisztikai hivatal is összegyűjtötte az ország eredményeit.  Ezek között érdemes emlékeztetni arra, hogy az alsó fokú oktatás itt a legjobb a világon. Finnország rendelkezik a második legnagyobb emberi tőkével a világon – azaz az oktatás rendkívüli eredményeket produkál, és nemcsak „alsó fokon”.

Turisztikai célpontként Finnország a világ legbiztonságosabb állama.  Ami a politikai jogokat, emberi és szabadságjogokat illeti, Finnország szintén a világelsők között van a Freedom House legfrissebb jelentése szerint: százból száz pontot kapott, Norvégiához és Svédországhoz hasonlóan.

Finnország a világ legstabilabb, illetve a legjobban kormányzott állama, két különböző felmérés szerint.

Itt a legkisebb a szervezett bűnözés a világon, és a finn igazságszolgáltatás függetlenségét semmilyen más ország nem tudja felülmúlni globálisan.  E mutatót tekintve Új-Zélandot, Norvégiát és Svájcot előzi meg Helsinki.

A Kauppatori piac Helsinkiben
Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images

A finnek magyarázata: nem a technikai, hanem a társadalmi innováció a fontos

A finnek maguk is elgondolkodtak tavaly arról, hogy miért értek el 1917-es függetlenségük óta ilyen látványos eredményeket. Magyarul is megjelentették az erről szóló könyvüket, amely az ország fennállásának századik évfordulójára készült el. A finnek itt nem is elsősorban a feltalálóikat emelik ki, pedig a Linux operációs rendszer, a xillit – nyírfacukor –, az SMS vagy éppen a Molotov-koktél is finn ötletből született. (Ez utóbbit Sztálin agresszor csapatai ellen vetették be az 1939-40-es szovjet-finn, úgynevezett téli háborúban.)

Sokkal fontosabbnak tartják a finnek a társadalmi „felfedezéseket”, amit bizonyít könyvük címe is: „100 szociális innováció Finnországból”. A kötetet szerkesztő Ilkka Taipale finn parlamenti képviselő a titok nyitja az olyan, ország fejlődését segítő „találmányokban” van, amelyeket nem lehet szabadalmaztatni:

a parlamentáris demokráciáról, a férfiak és nők egyenjogúságáról, a finn önkormányzati rendszerről van szó, továbbá az univerzális, mindenkire kiterjedő szociális biztonságról, az ingyenes oktatásról, az olvasni tudás általánosságáról és a mindebből következő társadalmi békéről.

Aurora Borealis Saariselka felett
Fotó: Thomas Niedermueller / Getty Images

Taipale érvelésének megértéséhez tudni kell, hogy Európában először a finn nők kaptak aktív és passzív szavazati jogot 1906-ban, és a finn közigazgatás hagyományaihoz hozzátartozik az autonómia elve, amihez azért hozzá kell tennünk, hogy részben svéd örökség. A svéd birodalom szervezése ugyanis (1809-ig Svédországhoz tartoztak a finn területek) eltért a másik északi modelltől, a központosító dán mintától.

Magyarok vagy finnek?

A globális boldogságrangsorban jelenleg Magyarország a 69. az ENSZ szakértői szerint, vagyis Finnország hatvannyolc hellyel előz meg minket. (Magyarország „boldogságrátája” ugyanakkor a dinamikusan emelkedők közé tartozik, tehát évről évre jelentősen előreugrik hazánk a rangsorban, 2018-ban hat helyet javított.)

Az is érdekes, hogy egy a napokban közölt hazai felmérés szerint sem a leggazdagabb Budapesten a legboldogabbak az emberek, hanem Szombathelyen, Vas megye székhelyén  (bár a felmérés készítői szerint azért a gazdagabbak vallották magukat általában boldogabbnak).

A magyar vizsgálat szerint – amelyet az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány készített – a magyar nők boldogabbak, mint a férfiak, és a kapcsolatban lévők is inkább boldogak, mint az egyedül élők.

Ám ha finn-magyar összehasonlításban nézzük az eredményeket, akkor a korábban felsorolt tényezők mindegyike a finnek mellett szól. A magyar emberi jogi  és korrupciós indexek messze elmaradnak a finnek eredményeitől, az oktatásban elképesztő a lemaradásunk, s az egészségügy állapotai sem adnak okot az elbizakodottságra: a finnek átlagosan öt évvel élnek tovább a magyaroknál.

Boldogságszámítás – ez volt a modern nemzetijövedelem-számítás elődje is

A brit gondolkodó, Jeremy Bentham a hasznosságot és a boldogságot már évszázadokkal ezelőtt megfeleltette egymásnak, és ezzel megalapította az utilitarista filozófiai irányzatot. Bentham azt gondolta, hogy a boldogság mérhető, sőt azt össze lehet adni és kivonni egymásból. Ráadásul így nemcsak egy ember, hanem több személy boldogsága is összeadható. Végül is boldogságmaximalizálásról beszélt, ami az egyes országok vezetésének a legfőbb célja kellene hogy legyen. Arról, hogy egy adott országban a lehető legtöbb ember minél boldogabb legyen. A hasznosság és a boldogság azonosításával valójában Bentham a modern nemzetijövedelem-számításokat alapozta meg. Ugyanis az emberek olyan dolgoknak tulajdonítanak hasznosságot, ami a boldogságukat (ez utóbbi ugyanis az életük célja Arisztotelész szerint) fokozza. A modern számítások persze ma már elszakadtak az egyéni boldogságérzéstől. Ezért az ENSZ megbízásából készítenek az elmúlt bő fél évtizedben egy úgynevezett boldogságfelmérést. Önkéntelenül is visszatértek tehát Bentham filozófiájához, noha a mostani kezdeményezés nem Nagy-Britanniából, hanem Bhutánból indult ki 2011-ben, amihez az ENSZ akkori, szintén távol-keleti főtitkára, Ban Ki Mun is csatlakozott 2012-ben. Az ENSZ által megbízott kutatók, akik a boldogságindexet most összeállítják, világhírű tudósok. Köztük van például Jeffrey D. Sachs, a Columbia Egyetem közgazdásza is.

Kiemelt kép: Marius Becker / DPA / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.