Nemcsak az ellenzéki szavazók, de a Fidesz-szimpatizánsok szerint is vannak gondok a hazai oktatási rendszerrel – derül ki a Republikon Intézet kutatásából, amely a 24.hu megbízásából készült. Az elégedetlenség mértéke persze eltérő, de távolról sem állítható, hogy a fideszesek maradéktalanul kedvezően látnák a helyzetet.
A pártpreferencia szerinti bontásoknál azt látni, hogy a Jobbik-szavazók és a baloldaliak nagyon hasonlóan gondolkoznak az oktatásról, nincs is olyan kérdés, amit gyökeresen másképp ítélnének meg. Meglepő lehet, de a Jobbik szavazói a kritikusabbak: 62 százalék gondolja például úgy, hogy az egyetemeken elavult ismereteket oktatnak, nem készítik fel a hallgatókat a munkavállalásra, míg a baloldali-liberális válaszadók közül 46 százalék válaszolt így. A kötelező hit- és erkölcstant a jobbikosok 43 százaléka tartja problémának, míg a baloldaliak közül csak 30 százalék.
Az utóbbi évek talán két legvitatottabb oktatási döntése az iskolairányítás államosítása és az egyházi iskolák támogatása. Ezekben a kérdésekben jól látszik a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménykülönbsége.
A kormánypárti szavazók is megosztottak a kérdésben, de egy hajszálnyival többen vannak azok, akik támogatják az iskolák többségének központi irányítását (30 százalék a 29-cel szemben). Ugyanakkor a baloldali, liberális szavazók 52, a jobbikosok 59 százaléka a helyi iskolairányítás mellett foglal állást.
Az egyházi iskolák támogatásánál hasonló képet látunk, bár e kérdésben a Fidesz szavazói kevésbé megosztottak. 23 százalékuk nem helyesli az egyházi iskolák kiemelt szerepét, 28 százalékuk szerint azonban a kormánynak mindent meg kell tennie az egyházi iskolák támogatásáért. Ezzel szemben a baloldaliak és liberálisok 51 százalékát felháborítja az egyházi iskolák nagyobb támogatása, míg a Jobbik-híveknek a 44 százalékát.
A diákok túlterheltségével kapcsolatban viszont nagy az egyetértés, a Fidesz szavazók 58 százaléka, a jobbikosok és a baloldaliak több mint 70 százaléka szerint problémát okoz. A tanárok túlterheltségét is gondnak látja a fideszesek többsége is (51 százalék), nem beszélve az ellenzéki szavazókról (a baloldaliak 64 százaléka, a jobbikosok 61 százaléka válaszolt így).
Az alacsony tanári fizetéseket is aggasztónak tartja a Fidesz-szimpatizánsok 35 százaléka, ez csak 22 százalékuk szerint nem okoz problémát. 44 százalékuk az iskolák állapotát is nehezményezi, szemben a 14 százalékkal, aki szerint ez nem gond. A baloldaliak 57 százaléka, a jobbikosok 69 százaléka szerint okoz problémát az iskolák állapota.
A fideszesek relatív többsége (45 százalék) rossznak tartja az iskolai nyelvoktatás színvonalát, és csak 13 százalékuk érzi úgy, hogy rendben van. 57 százalékuk szerint az iskola nem készít fel az életre, ez a szám a jobbikosoknál 73, a liberálisoknál 68.
Komoly egyetértés van abban is, hogy a mai diákok fegyelmezetlenek. A fideszesek 61 százaléka, a baloldaliak 66 százaléka, a jobbikosok 65 százaléka érzi úgy, hogy a gyerekek kezelhetetlenek, ezért a tanárok nem tudják rendesen elvégezni a munkájukat. A mindennapos testnevelés kérdése már megosztóbb téma, a fideszesek 28 százaléka, a baloldaliak és liberálisok 42 százaléka, a jobbikosok 45 százaléka szerint felesleges.
Kiemelt képünkön középiskolások tüntetnek a felsőoktatási keretszámok csökkentése ellen a budapesti Széll Kálmán téren 2012. december 13-án
Fotó: Marjai János / MTI
