Senki nem tud a javaslatról, amely Orbán szerint tízezer menedékkérőt irányítana Magyarországra

Az Európai Uniónak van egy új migrációs javaslata, ami nekünk nem jó, mert a középpontjában továbbra is kötelező áthelyezés van

– nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Szófiában, miután tárgyalt Bojko Boriszovval, Bulgária miniszterelnökével. Boriszov állítólag egy EU-s tervezetet mutatott neki, amelyben konkrét számokat rendeltek az egyes tagállamhoz, hogy mennyi menedékkérőt kell átvenniük – főleg Görögországból és Olaszországból –, és lefolytatniuk a menedékkérelmi eljárásukat.

Orbán azt mondta, egyre nő a kötelezően befogadandó migránsok száma, az új javaslat alapján Magyarországnak már tízezer embert kellene átvennie évente. Korábban ezerről volt szó. 

Nem hallottak róla

A miniszterelnöki nyilatkozat másnapján a kormánypárti sajtón címlapsztoriként száguldott végig az új tervezet híre. A Magyar Idők és a Magyar Hírlap is címlapon hozta, hogy tízezer migránst telepítenének Magyarországra, az előbbi részletesen is ismertette a javaslatot, amely szerint egészen pontosan 10518 menedékkérő jutna ránk.

A részletesen ismertetett tervet kerestük a különböző uniós honlapokon, de nyomát sem találtuk. Pedig a Magyar Idők azt írta, megszerezte a javaslatot, és aprólékosan le is írta, hogy a lakosságszámtól, a GDP-től és a benyújtott menedékkérelmektől függő algoritmus szerint hogy terítenék szét a menedékkérőket az unióban. Az uniós intézmények weboldalain mégsem lelhető fel ilyen javaslat.

Létezik azonban egy, a 2015-ös menekültáradat után kudarcot vallott dublini rendszer reformjáról szóló tervezet, amelyet már 2016 májusában előterjesztett az Európai Bizottság, és amely már régóta gyűrűzik az Európai Parlamentben is. Azonban ez minden, csak nem új, ahogy Orbán hivatkozott az állítólagos tervezetre, és nem is tartalmaz konkrét számokat a tagállamokra nézve, csak ahhoz hasonló szabályokat, mint amelyeket a Magyar Idők ismertetett.

 Sajnálom, de nem hallottunk semmi ehhez hasonlóról, ezért nem tudunk önnek segíteni

– írta az Orbán által hivatkozott tervezet mibenlétét firtató kérdésünkre Cecilia Wikström liberális EP-képviselő, aki a dublini rendszer reformjáról szóló tervezet jelentéstevője.

Sem a jelentéstervezet gazdája, sem a jelentéstervezet más kulcsszereplői, sem más EP-képviselők, sem az Európai Bizottságban dolgozó forrásaink nem tudták megmondani, milyen  tervezetről beszélhet Orbán.

Természetesen a Miniszterelnökséget is kerestük, hogy adjanak valami fogódzót, mire hivatkozott a magyar miniszterelnök, de válaszra sem méltatták megkeresésünket.

Valamiben azért igaza van Orbánnak

EU-s forrásaink mind azt mondták, hogy nagyon meglepné őket, ha lenne egy alternatív tervezet, miközben már lassan két éve egyeztetnek a fent idézett jelentésről.

Mind a józan észnek, mind a szokásos uniós ügymenetnek ellentmondana, ha valóban létezne olyan tervezet, amiről Orbán úr beszélt

– írta a tervezet egyik árnyékjelentéstevője.

Azonban abban igaza van a miniszterelnöknek, hogy a létező jelentéstervezet is kvótákban gondolkozik, mégha nem is nevezi annak, hanem „szolidaritási mechanizmusról” és „igazságos elosztásról” írnak benne.

És amíg korábban volt egy olyan kiskapu a tervezett rendszeren, hogy menedékkérőnként 250 ezer euróval (körülbelül 78 millió forinttal) ki lehet váltani egy-egy menedékkérő átvételét, ezt végül kivezették arra hivatkozva, hogy a tagállamok közti szolidaritás ellenében hatna.

A tervezett rendszer lényege, hogy amikor túlterhelődik egy tagország, mert túl sok menedékkérő érkezik oda, akkor más országok vegyék le a terhet a válláról valamilyen kvóta szerint. Ez annyiban más, mint a dublini rendszer, hogy abban a belépés helyére irányították vissza a menedékkérők nagy részét. A tervezett kvótás rendszer viszont krízis és „normál” időszakokban is működőképes lenne az indoklás szerint.

Viszont azt is fontos megemlíteni, hogy a magyar kormány csúsztat, amikor azt szajkózza, hogy felső korlát nélküli betelepítési kvótával csalogatja az EU a menedékkérőket. Ugyanis a jelentéstervezet részletesen kitér a határok védelmére, az unión kívüli megoldások széles tárházát taglalja, és nem arról szól, hogy mindenkit be akarna csábítani az unió területére.

Sok pénz lehet a tét

Azt viszont tudjuk, hogy a Fidesz és a kormány nagy hangon harcol a kvóták ellen, fő választási kampánytémájuk ez, a strasbourgi bíróság előtti pert is vállalták nagyjából ezer menekült áthelyezése miatt. Amihez hozzá kell tenni, hogy más országok sem jeleskedtek a menedékkérők gyors átvételében, de nem is tiltakoztak ellene hangosan és makacsul.

A helyzet azért egyre forróbb, mert éppen most tárgyalják az EU következő hétéves ciklusra szóló költségvetését, és egyre többször vetődik fel, hogy amelyik ország nem veszi ki a részét a menedékkérők befogadásából, és így „megsérti az unió alapelveit”, az jóval kevesebb pénzt kapjon a különféle uniós alapokból.

A pénteki brüsszeli csúcson ezt pedzegette Emmanuel Macron francia miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár is. Illetve az EP néppárti elnöke, Antonio Tajani is erről beszélt. Azonban nagyon óvatosan kerülgetik Európa nagykutyái ezt a forró kását, és egyelőre sem általános támogatás, sem konkrét ötlet nem körvonalazódik az ötlet mögött, még ha az irány egyértelműnek tűnik is.

Orbán pedig valamiért nem beszélt Brüsszelben arról a rejtélyes tervezetről, amelyről Szófiában – pedig ebben a szituációban ez adta volna magát.

Kiemelt kép: Bielik István