Levelet kap hétfőn Orbán Viktor. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) 15 pontban fogalmazza meg követeléseit. Nem először: a két szervezet már január végén is közös levélben írta meg a miniszterelnöknek, milyen sürgős intézkedések szükségesek az egészségügyi dolgozók kereseti helyzetének javítása érdekében. Egy hónap alatt annyi történt, hogy előrehozták az egészségügyi dolgozok őszre tervezett fizetésemelését, így már február 20-án több pénz érkezett a számlájukra. De nem mindenkinek. Volt, aki mindössze két forinttal, volt, aki néhány százzal „gazdagodott” az emelés után, a Facebookon sokan arról panaszkodtak, hogy egy forintot sem kaptak.
A februári helyzet a decemberben történtek megismétlődése, akkor is a közösségi médiában forogtak az egészségügyi dolgozók bérpapírjai arról, hogy az esedékes emelés a többségnél minimális összeget jelent, vagy egyáltalán nem is változott az összeg a bérpapíron.
A FESZ már korábban jelezte, hogy
sőt utána is rendszeres fizetésnövelés kell, hogy az egészségügyben dolgozók itthon maradjanak és normális körülmények között dolgozhassanak.
Eddig két dolog tűnik biztosnak:
- március 24-ére tüntetést szerveznek,
- a FESZ és a MOMSZ február 21-én sztrájkbizottságot alapított.
A munkabeszüntetés nagyon ritka az egészségügyben, nem véletlenül. Olyan ugyanis nem fordulhat elő, hogy az orvos leteszi a szikét műtét közben, vagy az ápoló nem látja el a beteget, a mentőkocsi pedig nem indul el, ha riasztást kap. Az ellátásnak működnie kell, így a szervezőktől azt kérdeztük, milyen nyomásgyakorló eszközök állnak a rendelkezésükre.
Minimumellátás
Kérdéseinkre a márciusi demonstrációt szervező és a sztrájkot kilátásba helyező Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke válaszolt. Bencsik Andrásné hangsúlyozta, nem akarnak törvényeket áthágni, márpedig egy egészségügyi sztrájknak szigorú szabályai és feltételei vannak.
Nem az fog történni, hogy bemegy a nővér és nem látja el a beteget. Lesz minimumellátás a sztrájk napján is az osztályokon
– mondta az alelnök, ám hozzátette: azt mindenképpen el szeretnék érni, hogy az akciónak érezhető hatása legyen, és nyomást tudjanak gyakorolni. „Érződnie kell a sztrájk súlyának.”
A sztrájkot úgy kell elképzelni, mintha egy hétvégi vagy egy ünnepi nap lenne. Például nem készítenék elő a vizsgálatra a beteget, és nem lesz, vagy csak jóval később zárójelentése, így később mehetne haza
– sorolta azokat a gyakorlati lépéseket, amik komoly hatással lennének egy sztrájk idején az ellátásra. Leállhat az adminisztráció, a mosoda vagy az étkeztetés is.
Nem elég
A sztrájk menete az egészségügyben meglehetősen hosszú előkészítést igényel. Bencsik Andrásné azt mondta, nem céljuk, hogy mindenképpen sztrájk legyen, először a sztrájkbizottság levelet ír Orbán Viktornak. Hozzátette, bár az első, januári levelük hatására előre hozták a novemberre tervezett béremelést,
Ezért küldik el újra a levelet a miniszterelnöknek, amiben pontosítják a bértáblát és a számokat. Ha a levél hatására nem lesz érdemi változás, akkor jön március 24-én a tüntetés, utána pedig a sztrájk – de nem feltétlenül, és semmiképpen sem azonnal.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Bencsik Andrásné hangsúlyozta, a kormánynak is alakítania kell egy sztrájkbizottságot, ami a FESZ-MOMSZ sztrájkbizottságával leülve hosszú tárgyalási procedúrába kezd. Akkor lesz sztrájk, ha ez a két bizottság nem jut dűlőre – jelezte az alelnök, majd elmondta, ez után kezdődhet a kórházakkal és a rendelőintézetekkel az egyezkedés. Merthogy a sztrájk nem egyik pillanatról a másikra kezdődik el, először az intézmények vezetőivel kell tisztázni a minimumellátás feltételeit.
A többség fél, félti a munkahelyét – válaszolta az alelnök arra a kérdésre, milyen a hangulat a nagyjából kétezres tagságú szakszervezetben. Folyamatosan érkeznek a bérpapírok, amik arról tanúskodnak, hogy az újabb béremelés sokaknál csak pár száz forintot vagy még annyit sem jelentett. Bencsik Andrásné ezt azzal magyarázta, hogy az A, a B és a C kategóriába tartozó egészségügyi dolgozók nulla forintnyi emelést kaptak, csak a magasabb, E kategóriától érezhető a megemelt bér, de ott sem eléggé.
„A nővérek két-három állásban dolgoznak, mi azt szeretnénk, hogy egy állással keressék meg ezt a pénzt” – emelte ki az alelnök, aki szerint azonban nem csak a pénzről van szó: nagyobb erkölcsi megbecsülésre is szükségük van az egészségügyben dolgozóknak.
Sokszor éri vád az ápolókat, hogy nem jól kommunikálnak a betegekkel, de gondoljunk bele: aki 24 órája talpon van, mert annyi állásban dolgozik, attól nem lehet elvárni, hogy mindig kedves legyen.
A sztrájk nagyban függ az intézményvezetőktől. A FESZ alelnöke erről azt mondta, hogy vannak kórházigazgatók, akik kategorikusan kijelentették, náluk nem lesz munkabeszüntetés. Szerinte ők is félnek, tartanak ettől a helyzettől.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Mentők: megvan a terv
Ahogy az egészségügyben, úgy a mentődolgozók körében sem egyszerű kivitelezni egy sztrájkot. Klasszikus teljes munkabeszüntetésről az ő esetükben sem lehet beszélni, hiszen törvényi kötelezettségük az ellátás. Senki sem szeretne a sztrájk eszközéhez nyúlni, de rá fogunk kényszerülni – mondta a 24.hu-nak Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke.
Kusper attól tart, lesz sztrájk, de hangsúlyozza: nekik is a betegbiztonság az első.
Olyan nem lesz, hogy kiszállunk a mentőkocsiból, megállunk mellette és nem csinálunk semmit
– mondta a MOMSZ elnöke, aki elárultaa 24.hu-nak, hogy megvan a tervük a sztrájkra, de hogy konkrétan mi lesz az, nem mondhatja el. Mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy sztrájkolunk – ígérte Kusper Zsolt, majd hozzátette: olyan akciót találtak ki a sztrájkra, amivel hatékonyan fel tudják hívni a munkáltató, a törvényhozók és a közvélemény figyelmét a helyzetükre.
Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Bruzák Noémi
