„Az apák elcsábításáról sem beszélünk eleget, pedig családok mennek rá erre. Sok eszköze van egy nőnek a munkahelyen vagy másik külső környezetben, hogy elcsábítson egy apát. Otthon pelenkaszag, másodállás és leckeírás vár, én viszont a szabadságot adom neked – súgják a férfinak. Ez is zaklatás, ez is me too, amivel férfiak jöhetnének elő” – mondta el véleményét a férjek hűtlenségéről a Heti Válasznak tavaly év végén Skrabski Fruzsina, aki a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetőjeként idén is részt vesz a Házasság Hete szervezésében.
Február 11. és 18. között tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Házasság Hetét. A rendezvénysorozat egy nemzetközi mozgalom része, fővédnöke Áder János felesége, Herczegh Anita. A programok nagy része a korábbi évekhez hasonlóan idén is egyházi kötődésű, bár az ELTE-re is szerveztek programot – igaz, az ott dolgozók tudomása nélkül, kisebb felháborodást keltve. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom nincs ugyan feltüntetve az oldalon, de civil szervezetként ők is jelen lesznek egy, a család és karrier összeegyeztetésről az MTA-n tartandó konferencia keretében.
A kormány a családok mellett bizonyos civil szervezeteket is szívesen támogat
Állandó és hálás téma, hogy nem születik elég gyerek Magyarországon; a köztudatban pedig valószínűleg még tarja magát a kép, hogy a fiatalok nem akarnak elköteleződni, csökken a házasodási kedv. Ez utóbbi valójában nem igaz: a KSH legújabb jelentése szerint 2010 és 2016 között másfélszeresére nőtt a házasságkötések száma, amihez hasonló, jelentős növekedés utoljára a második világháború után volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan csökkent a válások aránya. A kormány ezt a pozitív tendenciát könnyen saját „családbarát” intézkedései eredményeként láttathatja, ahogy tette ezt korábban is, pont a Házasság Hetéhez kapcsolódóan.
Fotó: Marjai János / MTI
A rendezvénysorozat a házasságot és a gyerekvállalást népszerűsíti. A Kopp Mária által alapított, ma már a lánya, Skrabski Fruzsina vezetésével működő Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomnak is ezek a céljai: támogató közösségeket hoznak létre, minél több családbarát munkahelyet szeretnének látni, és a családpolitika átalakítását szorgalmazzák. Az alapítvány nyilatkozatát 2013-ban mind az öt parlamenti párt aláírta. A szokatlan egységfrontnak köze lehetett ahhoz, hogy a megfogalmazott célok (például a gyerekvállalást ösztönző adórendszer, a fiatalok lakásproblémáinak megoldása, az anyákat érintő negatív diszkrimináció felszámolása) általános támogatást élveznek, nehezen megkérdőjelezhetőek. 2017-ben az Emmi támogatásával, a Corvinus Egyetemmel (és annak rektorával, a Fideszhez erős szálakkal kötődő Lánczi Andrással) összefogva kutatást végzett azzal kapcsolatban, mi segítené a fiatalokat abban, hogy már az egyetem alatt gyereket vállaljanak. A mozgalom testvérszervezete a – szintén Kopp Mária nevéhez fűződő – Népesedési Kerekasztal, ami törvényjavaslatok készítésében is részt vesz.
Skrabskiék a meglevő párkapcsolatok megerősítésén dolgoznak, és azon, hogy mindenki megtalálja az igazit, akivel aztán minél több gyereket vállal. Ezt szeretnék elősegíteni saját párkereső szolgáltatásukkal, ami hangsúlyozottan nem az online térben működik, hanem a személyes találkozókra koncentrál. Ismerkedős esteket, beszélgetéseket, filmklubokat, kirándulásokat, borkóstolót szerveznek. Talán sokaknak rémlik még az Emmi által 2013-ban megálmodott és megvalósított „Táncválasztó, párválasztó” elnevezésű rendezvénysorozat, amivel a kormány az egyetemista korú fiatalok párkeresését próbálta támogatni, nem sok sikerrel. Az „államosított csajozás” keretében emellett a minisztérium a Három Királyfi, Három Királylány szervezettel összefogva újszülöttek szüleinek küldött babaköszöntő leveleket. Az alapítvány egyébként 2017 nyarán ötvenmilliós támogatást kapott a kormánytól, annak elősegítésére, hogy országos hálózattá alakulhasson. Az indoklás szerint ez a pénz azért jár Skrabskiéknak, mert olyan civil szervezetet működtetnek, ami valódi értékeket képvisel. A kiemelkedő szakmai teljesítményért idén januárban az Emmi pro Voluntarius díjjal is jutalmazták őket.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom közvetlenül nem köthető ugyan a Fidesz-KDNP-hez, de úgy tűnik – sok más, a kormány szerint Soros által pénzelt civil szervezettel ellentétben – élvezi annak támogatását; tevékenysége és szemléletmódja pedig illeszkedik a központi ideológiához. Skrabski Fruzsina egyébként saját meggyőződése alapján tárgyilagosan ítéli meg a kormányt, amely szerinte 2015-ben „erőn felül teljesített”, amikor törvényekkel és kerítéssel „megállította a migránsáradatot.”
Ateisták és feministák nem tartoznak a célcsoportba
A Házasság Hete rendezvénysorozat célja a házasság és a család értékeinek, fontosságának hangsúlyozása, illetve segítségnyújtás a párkapcsolati problémákkal küzdőknek. Bár a támogatók között állítólag civilek is vannak, a honlap kizárólag egyházi vagy egyházi kötődésű szervezeteket sorol fel. Ilyen többek között a Bibliai Házassággondozó Szolgálat, a Magyar Evangéliumi Szövetség, vagy a Magyar Katolikus Családegyesület. A Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálatot a református egyház tartja fenn, és az egyházon belül tart pasztorális lelkigondozó képzéseket. A Harmat Kiadó nonprofit szervezetként működik ugyan, de elsősorban vallásos szemléletű könyveket – ezen belül párkapcsolati tanácsadókat – jelentet meg, egyik legfontosabb kiadványának a Magyarázatos Bibliát tartja. Ez a kiadó terjeszti egyébként a médiavisszhangot és a szakemberek tiltakozását kiváltott Fegyelmezz! Megéri! című könyvet, ami a gyerekek fizikai bántalmazását propagálja.
A programok ránézésre vallásos és konzervatív színezetűnek tűnnek: több istentiszteletet is része a rendezvénysorozatnak; Pál Feri mellett elsősorban lelkészek adnak elő pszichológiai témákban is. Bár a Házasság Hete nem központi szervezésű, állami rendezvény, úgy tűnik, legfontosabb mondanivalója annak a kormánynak a nézeteivel állítható párhuzamba, amely nem hajlandó tudomásul venni például azt, hogy léteznek azonos nemű párok, hogy a kapcsolatokban gyakran megjelenik a nők elleni erőszak, vagy hogy házasság helyett élettársi kapcsolatban élni nem rendellenes. A programok kizárólag férfi és nő párkapcsolatára koncentrálnak. A házasságról olyan képet tükröznek, mintha az megfelelő kommunikációval, a nemi szerepekhez való igazodással, és vallásos hit segítségével fenntartható lenne. Világi, nem vallásos szemléletű szervezetek kevésbé jelennek meg a rendezvényen. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom civil szerveződés ugyan, mégis kötődik egyházakhoz: a szexualitásról szóló beszélgetésüket például egy görögkatolikus találkozóhelyen, a Panágia klubban szervezik.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Bár még nem tudni, pontosan milyen kontextusban lesz szó a házasság szépségeiről és buktatóiról, sejthető, hogy nem feltétlenül jelenik majd meg elérendő célként a nemek egyenlősége. A Harmat Kiadó célzottan erre a hétre jelentet meg újabb könyvet a férfi és a női agyról. Azt a konzervatív és szexista nézetet, miszerint létezik férfi és női agy, illetve a nők a Vénuszról, a férfiak pedig a Marsról érkeztek, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom is vallja. A párkapcsolati problémák egyik okának tartják a nemi szerepek „átrendeződését”, és azt, hogy a nők „a férfiakra mindinkább nőies viselkedést és gondolkodásmódot akarnak rákényszeríteni”, „hogy a végtelenségig lehessen velük boncolgatni az érzelmeket, problémákat.” Szerintük a férfiak „igényei lényegében egyszerűbbek, mint a nőé”, hiszen a vizualitás, a szex a legfontosabb számukra. A nők és férfiak ilyen alapvető gondolkodásbeli, érzelmi különbségeinek mítosza annak ellenére maradt fenn, hogy agykutatók, szociálpszichológusok is leírták, a kibékíthetetlen ellenétek nem léteznek: a pszichológiai jellemzők többsége nem köthető az egyik vagy a másik nemhez. Mi is foglalkoztunk a témával korábban, amikor a legmodernebb eljárásoknak köszönhetően igazolódott, hogy az agyműködésbeli eltérések valójában elhanyagolhatóak.
A Házasság Hete akár egy érdekes, hasznos kezdeményezés is lehetne, aminek keretében és ezen túlmutatóan is lehetne azon dolgozni, hogy – házasságban vagy anélkül – az emberek építő és kölcsönösen támogató kapcsolatokat alakítsanak ki egymással. De lehet, hogy ehhez az egyházak mellett valódi civil szervezetek, a kormányhoz vagy annak ideológiájához kevésbé kötődő szakemberek, különféle szemléletű laikusok részvételére is szükség lenne.
Kiemelt képünkön Vágújhelyi Blanka és Páncsics Gellért az MTVA óbudai gyártóbázisának stúdiójában a közmédia a Család-barát című tévéműsorának felvételén, a stúdióban kötöttek házasságot a műsor házasságot népszerűsítő sorozatában, amelyet a házasság hete alkalmából tartottak 2016. február 11-én.
Fotó: Zih Zsolt / MTI
