Belföld

Kábé 250 párt indulhat az áprilisi nyolcadikai választáson

Aki kétszer nem indul, töröltetik.

Közel kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában, vagyis elvileg ennyi párt indulhat az április nyolcadikára kiírt választásokon. Sőt, ez a szám nőhet, mivel a bíróságok a jogerőt utólag állapítják meg.

S hogy bonyolultabb legyen: ha megfellebbezték a bejegyzést, előfordulhat, hogy valamely párt bejegyzését ugyan a választás kitűzése előtt helybenhagyta a másodfokú bíróság, de a nyilvántartási bejegyzésre – a kitűzés dátumát megelőző jogerővel – csak azután kerül sor, hogy az iratok megérkeznek az elsőfokú bírósághoz.

És akkor néhány szám:

  • tavaly 70 pártot, míg 2018-ban eddig kettőt jegyeztek be jogerősen
  • a négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből eddig csak egyet töröltek
  • a 2014-es országgyűlési választás előtti évben 23 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak.

A pártalapítási hullám érthetően az 1990-es évek első felében tetőzött először, és az sem meglepő, hogy az akkor létrehozott formációk közül számos azóta megszűnt – az OBH nyilvántartása szerint mindössze tíz működik közülük ma is.

A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt, és a Szociáldemokrata Párt.

A ma is működő pártok közül 1993-ben jegyezte be a bíróság a Magyar Igazság és Élet Pártját.

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik