Negyvenkét civil szervezet és ötezer ember követel hatékony fellépést a nők elleni és családon belüli erőszak ellen abban a petícióban, amit a NANE Egyesület, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség hívott életre.
A csatlakozó szervezetek listája a NANE Facebook-bejegyzésében olvasható, melyben azt írják: jelenleg is legalább 200 ezer nő él Magyarországon bántalmazó kapcsolatban, és egymillió magyar nő van, akit a partnere életében fizikailag vagy szexuálisan is bántalmazott.
Így senki sem vitathatja, hogy új jogi keretekre és társadalmi szintű változásokra van szükség
– írják, hozzátéve, hogy a halogatás az áldozatok életére és biztonságára jelent veszélyt.
Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott Isztambuli Egyezményét, amely a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza, Magyarország 2014 márciusában aláírta, de még nem ratifikálta. Az egyezmény egy átfogó és szakszerű állami fellépés jogi kereteit adja meg, amit már több országban sikeresen használnak – írják. Mindez kiemelten kezeli a szakemberek képzését, az áldozatokat befogadó hatékony intézményrendszer felállítását, és az elkövetők következetes felelősségre vonását, aminek terén Magyarország rosszul áll.
A petíció szövegében az áll: az elkövetők számos esetben büntetlenül maradnak, míg az áldozatok biztonságát nem szolgálja a rendszer. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják ugyanakkor, hogy valós politikai akarattal, átfogó, hatékony és szakszerű fellépéssel a nők elleni erőszak általában, s a családon belüli, párkapcsolati erőszak is felismerhető, kezelhető, megelőzhető és visszaszorítható.
Az egyezmény szerint a nők elleni erőszak, a családon belüli erőszak nem magánügy, minden formája és fajtája tiltott, a párkapcsolati erőszaktól a szexuális zaklatáson át a kényszerített abortuszig, a fizikai erőszaktól a lelki erőszakon keresztül a szexuális erőszakig. Az államoknak átfogó intézkedéseket kell hozni mind a megelőzés, mind az áldozatok védelme és támogatása, mind az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása terén.
Nemzeti stratégiát is ki kell dolgozni, aminek része az oktatás és a média bevonása, tudatosságnövelő kampányok indítása. A szakembereket képezni kell az erőszak felismeréséről, a nők és férfiak egyenlőségéről, az áldozatok jogairól. Megfelelő távoltartást és egyéb védelmi intézkedéseket is be kell vezetni.
A döntéshozóktól azt is várják, hogy vonják be a témában jártas, emberi jogi alapon működő civil szervezeteket, és teremtsék meg a különböző szektorokban dolgozó szakemberek számára a szakszerű fellépés és együttműködés feltételeit. „Kapjanak hatékony védelmet az erőszakkal szemben a nők, gyermekek és egyéb érintettek, legyen számukra biztonságos hely a család és a tágabb közösség egyaránt” – írják.
