Ítélethirdetés várható hétfőn az úgynevezett „őssejtügy” megismételt eljárásában, a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak között van – mások mellett – Pákh Imre, Seffer István plasztikai sebész és Fásy Ádám.
Az eljárást azért kell megismételni első fokon, mert a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusban hatályon kívül helyezte a 2015-ben meghozott elsőfokú ítéletet. A táblabíróság szerint ugyanis „az elsőfokú bíróság nem tárta fel a tényállást kellő alapossággal és nem tett eleget indoklási kötelezettségének, emiatt az elsőfokú ítélet alkalmatlan az érdemi felülvizsgálatra.”
Az elsőfokú bíróság 2015 tavaszán azt állapította meg, hogy a vádlottak jelentős befektetéssel egy kaposvári plasztikai sebész magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd együttműködési megállapodásokat kötöttek környékbeli kórházakkal, ahonnan alkalmanként 10-15 ezer forintért terhességmegszakításokból származó szöveteket kaptak. Az őssejtkezelések megindítása miatt többször folyamodtak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) helyi szervezetéhez és az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz engedélyért. Ezt a tanácstól nem kapták meg, viszont a dél-dunántúli ÁNTSZ-szervezet 2007-ben adott engedélyt őssejt gyűjtésére gyógykezelés céljából. Ezt azonban még abban az évben visszavonták.
Az elsőfokú bíróság szerint huszonegy sértett bizonyíthatóan igénybe vette az őssejtkezelést, többnyire szem alá kapott injekció formájában. Mindannyian gyógyíthatatlanok voltak: daganatos betegek, születési rendellenességgel élők, balesetben megsérültek. Volt, akit azzal kecsegtettek a vádlottak, hogy a kezelés eredményeként kiszállhat a kerekesszékből. Másoknak viszont elmondták, hogy nem biztos a javulás, illetve ne számítson felgyógyulásra, legfeljebb lassítani tudják az állapota romlását.
A páciensektől többnyire ötmillió forintot kértek, de akadt, akitől kevesebbet, és olyan is, akit ingyen kezeltek. Volt olyan tanú, aki arról számolt be, hogy nem javult az állapota, míg mások arról beszéltek, hogy kedvező változásokat tapasztaltak a kezelés után.
Az elsőfokú bíróság 2015 áprilisában a 21 rendbeli csalás vádja alól felmentette a vádlottakat, mondván, nem bizonyítható, hogy a betegeket tévedésbe ejtették. Kilencből nyolc vádlottat ugyanakkor elmarasztaltak emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekménye miatt, és ezért felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint sok millió forintos pénzbüntetésre ítélte őket.
Az ügyet másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla azonban 2016 májusában úgy döntött, hogy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását írja elő a Fővárosi Törvényszéknek. A táblabíróság szerint az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy nem állapítható meg a vádlottakkal szemben a csalás, mivel nem állt fenn a megtévesztési szándék. Az ítélőtábla szerint azonban a törvényszék nem indokolta meg, hogy az ezzel ellentétes bizonyítékokat miként értékeli.
Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta azt is feltárni, hogy milyen szerepük volt az egyes vádlottaknak a bűncselekményekben, a csalás vonatkozásában ki miről tudott, melyik sértett mennyit fizetett, kapott-e visszatérítést, ezért a tényállás megalapozatlan.
A megismételt elsőfokú eljárás januárban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.
(Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila)