Belföld
Budapest, 2017. április 12.
Nagyméretű szívet formálnak a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ellen szervezett civil tüntetés résztvevői a fővárosi Hősök terén 2017. április 12-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Civilek: a civiltörvény semmire nem jó, de legalább alkotmánysértő

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 08. 29. 17:49

23 szervezet kéri az alkotmánybíróságtól a jogszabály megsemmisítését.
Korábban a témában:

Az Alkotmánybírósághoz fordul 23 szervezet a civil törvény miatt. Szerintük a törvény több alapjogot is sért, így a jó hírnévhez, a magánszférához való jogot, a szabad véleménynyilvánítás jogát vagy az egyenlő bánásmód követelményét – írja a hvg.hu.

Rámutatnak: a törvény abból indul ki, hogy a külföldről támogatott szervezet megjelölés rossz szándékok felismerésére szolgál. Idézik a törvény preambulumát, amely szerint „külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásolásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat” akarnak érvényesíteni – azaz a jogszabály rosszhiszeműen áll ezekhez a szervezetekhez, bármiféle ténybeli megalapozás nélkül.

Beadványukban hivatkoznak arra, hogy a törvény a pénzmosás elleni harcot is gyengíti, holott épp erre hivatkozva lépne életbe: az 500 ezer forint alatti adományt adók nevét nem kell tételesen felsorolni, így aki terrorista vagy pénzmosási céllal akarna pénzt juttatni egy civil szervezetnek, megtehetné úgy, hogy szétadagolja a pénzt 500 ezer forint alatti összegekre. Az 500 ezer forintnál nagyobb összegeket adakozókat viszont a törvény elriaszthatja az adakozástól.

A civilek szerint a törvény sérti a szabad véleménynyilvánítás jogát is, mert a külföldről támogatott szervezet minősítés bizalmatlanságot kelt, ami befolyásolja a szervezetek részvételét, pozícióját a demokratikus közéleti vitákban. A társadalom így nem az érvelés alapján dönt, hanem a bélyeg viselése miatt ebben hátrányt szenvednek.

Abszurdnak tekintik, hogy a törvény nem tesz különbséget a pénzforrások között, az orosz maffia támogatása azonos megítélés alá esik, mint egy EU-s tagállam nagykövetségének támogatása. Szerintük a civilek működésének nyilvánossága és ellenőrzése most is kellő mértékben biztosított. „Az állami szervek már most is széles körű hozzáféréssel rendelkeznek a nem kormányzati szervezetek pénzügyi, működési adataihoz. (…) Bűncselekmény gyanúja esetén a magyar büntetö igazságszolgáltatás teljes tárháza az állam rendelkezésére áll” – írják.

Hátrányos megkülönböztetésnek tartják, hogy a törvény nem vonatkozik egyházi és sportszervezetekre, de pártra, pártszervezetre, pártalapítványra, szakszervezetre sem, noha a közhatalmat gyakorló szervezetek befolyásmentes működését sokkal fontosabb lenne ellenőrizni és biztosítani. Azt is érthetetlennek vélik, hogy miért csak a külföldi forrásokat ítéli meg veszélyesnek a törvény, a belföldieket pedig nem.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.