Belföld
Budapest, 2017. május 30.
Embrióbeültetéshez készülödik egy műtős a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó Kaáli Intézet műtőjében Budapesten 2017. május 30-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nem túl nagy kihívás ma belehalni valamibe Magyarországon

Az egészségügy a legsúlyosabb probléma, a kormány mégis eltolja magától. Reformra nincs remény, de nem feltétlenül milliárdok pumpálásával lehet javítani a drámai helyzeten. Már az is érzékelhető javulást hozhat, ha az orvosok megtanulnak köszönni.

Jelentős reformra nincs sok esély az egészségügyben, de a rendszer javítása nem csak pénzkérdés – ez a tételmondat fogalmazható meg a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital által szervezett Gyógyítható-e az egészségügy című konferenciája alapján.

Közhely, hogy nagyon rossz állapotban van a magyar egészségügy, pontosan tudja ezt a politika, és tisztában van vele a társadalom is. Juhász Attila, a Political Capital kutatója az elemzőintézet tanulmányát ismertetve elmondta: 2016-ban a megkérdezettek 37 százaléka a legsúlyosabb problémának tartotta az egészségügy helyzetét (2011-ben még csak 11, 2014-ben 21 százalék mondta ezt). Ehhez képest a kormányzati kommunikációban az elmúlt időszakban nem éppen ez volt a kiemelt téma.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Az egészségügy helyzetének értékelése pártszimpátiától független: a kormánypárti szavazók épp úgy komoly problémának tartják, mint az ellenzéki választók.

Nincs az egészségügy helyzetének megítélésében politikai megosztottság.

A tanulmány idézi a Medián májusi felmérését, amiből kiderül, hogy a lakosság kétharmada igazságtalannak és egyenlőtlennek tartja az egészségügyi ellátást. Az elégedetlenség miatt nem meglepő, hogy sokan fordulnak el az állami rendszertől, és hiába drága, a magánszolgáltatást választják.

Elfedés

Ahhoz képest, hogy a lakosság nagy része finoman szólva is elégedetlen az ellátással, jelentős reformra nincs sok esély – mondta Juhász Attila. A kormány fő politikai törekvése a probléma háttérbe szorítása és elfedése; nincs is önálló minisztérium, az egészségügy csak eldugva jelenik meg a kormányzati struktúrában, ráadásul egyre kevesebb pénzt fordít a kormány erre a területre.

Az ellenzék tematizálna, de gyenge hatásfokkal teszi. Bár vannak víziók és programok, az akciók és a kommunikáció a kormány intézkedéseinek kritizálásában merül ki.  És ott vannak még a civilek, bár nem tőlük kell várni az egészségügyi reformot. Ők csak egy-egy területtel, problémával tudnak foglalkozni, a mostani politikai környezet pedig csak nehezíti őket ebben.

Dráma

Nemcsak a rosszul működő és félrelökött egészségügy a probléma, hanem a magyarok romló egészségi és társadalmi állapota is. Erre Kollányi Zsófia, az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének adjunktusa világított rá drámai uniós számokkal tarkított előadásában.

Kezdte azzal, hogy a magyar férfiak körében az átlagos várható élettartamban 9 év különbség van Svédországhoz képest.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

De az igazi dráma nem ez a kutató szerint.

Ha az iskolai végzettséget nézzük a várható élettartam tekintetében, egy svéd és egy magyar diplomás férfi között 5 év a különbség, az alapfokú (8 általános) végzettségűeknél viszont

12 év. Ennyivel él többet egy érettségivel nem rendelkező svéd férfi, mint egy hasonló iskolázottságú magyar. 

Az, hogy kinek milyen az életmódja, tud-e az egészségügy jótéteményéből részesülni vagy sem, nagyban függ attól, hol helyezkedik el a társadalmi rendszerben – foglalta össze a helyzetet Kollányi Zsófia, aki szerint ma nem nagy kihívás Magyarországon belehalni olyasmibe,  amit elvileg lehet kezelni. Az egészségügyi ellátás hosszú láncolat, ahol sok helyen megtörhet a betegellátás:

Tud-e arról a beteg, hogy van elérhető szűrés? Felismeri-e egyáltalán a betegség tüneteit? Elmegy-e háziorvoshoz, ha igen, ott el tudja-e rendesen mondani, mi a baja? Megkapja-e azt a beutalót, amire szüksége van?

Az egészségügy helyzetét csak az egészségüggyel megjavítani nem lehet, ez ennél sokkal összetettebb társadalmi probléma a kutató szerint. Egyszerre több területen kellene javítani:

  • Iskolázottság:  nagyban meghatározza, hogy valaki milyen pozíciót tölt majd be a társadalomban, márpedig sokan vannak olyanok, akik nem szereznek érettségit.
  • Foglalkoztatás: a hivatalos adatok szerint nő, 2008 óta azonban csak minimálisan, ha nem vesszük figyelembe a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozókat.
  • Szegénység és kirekesztettség: itt tényleg van javulás, de európai összehasonlításban nagyon rossz a helyzet, főleg, ha a gyerekszegénységet és a mélyszegénységet nézzük.

Köszönni, kezet nyújtani

Az, hogy érzékelhető javulás induljon el az egészségügyben, nem feltétlenül milliárdok kérdése – erre világítottak rá a konferencia civil meghívottai. Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért projekvezetője szerint szükség volna olyan intézményre, ami a kormányzattól függetlenül vizsgálja ki a betegjogi kérdéseket. A TASZ-hoz évente 2800-an fordulnak jogi segítségkéréssel, túlnyomó többségük az egészségügyben tapasztalt sérelmek miatt keresi fel a szervezetet.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Asbóth Márton szerint a pozitív változás gyakran az intézmények szándékán múlik: ha akarja a kórház, megteremti a lehetőséget például arra, hogy a szülő a gyereke mellett maradhasson a kórházban. Ha nincs erre szándék, akkor nem teremti meg.

Mezei Andrea, a PAF – Az emberibb egészségügyért Közhasznú Alapítvány elnöke hét kórház tizennégy osztályát járta végig abban az egy évben, amikor édesapját és testvérét is elveszítette. Úgy véli, a betegek jobban érzik magukat abban az egészségügyi intézményben, ahol az orvosok és az ápolók is jól vannak. Utóbbiak például köszönnek a betegnek. Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének ügyvezetője is azt emelte ki, hogy az orvosokat meg kell tanítani köszönni és kezet nyújtani.

Az egészségügy tabutémája: a hálapénz

  • Asbóth Márton (TASZ): „ez egy korrupciós bűncselekmény, elképesztő torzulásokat okoz a rendszerben, évtizedes története van, a hálapénz megszüntetését első számú prioritásként kellene kezelni. Nem nekünk kellene a spanyol viaszt feltalálni, vannak már működő rendszerek”.
  • Mezei Andrea (PAF): bízik benne, hogy a most végzett orvosgeneráció kiköveteli a társadalmi normalistát.
  • Leitner György (Primus): „Sokan azért választják a drága magánszolgáltatást, mert ott legalább nem kell hálapénzt adni.”

Ajánlott videó mutasd mind

The highly contaminated Claw, machine part in Chernobyl Exclusion Zone, 2019 closeup

Csernobil karma még ma is halálos

Nem véletlen, hogy csak néhány ember tudja, merre van, a zónán belül. Kérdés, hogy a turistahadak érkezésével, meddig maradhat titokban a helye.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

The highly contaminated Claw, machine part in Chernobyl Exclusion Zone, 2019 closeup
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.