Új világ jön az egészségügyben
– ezekkel a szavakkal vezette fel nemrég Ónodi-Szűcs Zoltán az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér (EESZT) bevezetését. Az EESZT tényleg forradalmasíthatja itthon az egészségügyi ellátást, ugyanis megvalósulhat az, amire beteg és orvos már évtizedek óta vágyik: egyetlen digitális felületen minden információ elérhetővé válik a páciensről. A digitális kórlapon ott lesz, milyen gyógyszert írt fel az orvos, hogy azok közül mit váltott ki a beteg, és hogy milyen orvos vesz részt a kezelésben.
Az egészségügyért felelős államtitkár múlt pénteken a Kossuth Rádióban elmondta azt is, hogy idén novembertől élesedik a rendszer, addig kell csatlakozniuk az OEP-bevétellel rendelkező intézményeknek: rendelőknek, kórházaknak, patikáknak.
Márciusban indult az EESZT próbaüzeme, amelyről Ónodi-Szűcs elmondta: ő már a saját szemével látott olyat, hogy valaki kiváltja az e-receptet. Az államtitkár magyarázata szerint ez úgy zajlik, hogy az orvos felírja a gyógyszert, de a receptet nem nyomtatja ki. A beteg a patikában az e-személyijével vagy a TAJ-kártyájával tudja kiváltani a készítményeket, ehhez a művelethez pedig a kormány már 90 ezer kártyaleolvasót is beszerzett.
Az e-recept kevesebb mint fél évvel a bevezetése előtt ott tart, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) monitorozzák a rendszer működését. Márciusban elindult egy tesztüzem, amelyben „számos kórház és ezek vonzáskörzetében lévő háziorvosi rendelő és patika vesz részt.”
Az ÁEEK a 24.hu kérdésére azt válaszolta, a próbaüzemben az EESZT szolgáltatásai „problémamentesen működnek”. Május 9-éig 3500 önrendelkezés történt, összesen 15 ezer e-recept és 50 ezer kórtörténeti dokumentum került a rendszerbe.
Papír, ami elérhető
Úgy fest tehát, hogy kicsiben jól halad az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb egészségügyi fejlesztése. A novemberi határidő azonban szűkösnek tűnik: kevesebb mint fél év van arra, hogy a rendszer mindenhol működjön. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központban azonban nem aggódnak.
A jogszabályi kötelezettségnek nem lesz nehéz eleget tenni, bízunk benne, hogy a csatlakozás senkinek nem okoz majd gondot
– válaszolta érdeklődésünkre Bene Zsolt, az ÁEEK kommunikációs vezetője, aki hozzátette: az EESZT kialakításánál fontos szempont volt, hogy a jelenleg meglévő folyamatokon ne kelljen változtatni. Ez azt jelenti, hogy a papíralapú beutalók és receptek nem szűnnek meg, ahogyan továbbra is lehet majd kézzel vényt írni.
Az ÁEEK szerint ez nem azt eredményezi majd, hogy marad minden a régiben, és továbbra is egy papírt lobogtatva megyünk a patikába gyógyszert kiváltani, hanem bíznak abban, hogy „idővel az e-recept és az e-beutaló kiszoríthatja a papíralapú rendelést, de ennek menetét a gyakorlat fogja meghatározni”.
A papír azonban tényleg nem tűnik el teljesen a rendszerből, az ÁEEK magyarázata szerint ugyanis a kórtörténeti dokumentumokat (leletek, záródokumentum, ambuláns lap) ugyanúgy meg fogja kapni a beteg, de egyidejűleg a dokumentum az EESZT-be is bekerül. Így az orvos és a páciens számára elérhetővé válnak bármikor, bárhonnan.
Azért aggódnak
Elkerülhetetlen, korszerű és fontos
– így jellemezte az EESZT-t a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke. Mikola Bálint a 24.hu-nak elmondta, az EESZT, azon belül pedig az e-recept bevezetése jóval hatékonyabbá, átláthatóbbá és gazdaságosabbá teheti a gyógyszeres terápiát, és javítja a betegellátás minőségét is.
Van azonban aggodalmuk – tette hozzá az elnök. Szerinte ugyanis a patikák eszközeinek egy része nem alkalmas az új program technikai igényeinek fogadására, ráadásul a működtetéssel is akadhatnak problémák:
a legnagyobb gondot a patikák jelenlegi adminisztratív és gazdasági leterhelése jelenti. Ha ezek kedvezőtlen irányt vesznek, nem lesz egyszerű megfelelnünk az elvárásoknak.
Mikola Bálint elmondta azt is, hogy a közelmúltban „több informális csatornán” keresztül kaptak tájékoztatást az ÁEEK illetékes szakvezetőjétől és az informatikai rendszergazdáktól, mivel azonban jelenleg is zajlik a tesztüzemmód (az elnök úgy tudja, ebben 30 patika vesz részt), a működtetés részletes szakmai és technikai elemei minden gyógyszertár számára majd a teszt végén válnak ismertté.
És vajon internet van?
Minőségi áttörést hozhat az egészségügyben
– mondta a 24.hu-nak a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) egyik alapítója a változtatásról. Békássy Szabolcs szerint óriási adminisztratív terhet vesz le az EESZT az orvosok válláról, nem beszélve arról, hogy a rendelők nyomtatási költségei is jelentősen csökkennek, márpedig ez nem kis tételt jelent a praxisok életében.
A HAOSZ már korábban kidolgozott egy 170 oldalas javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehetne az EESZT-t megvalósítani. Békássy Szabolcs szerint ki kellene terjeszteni a rendszert kötelezően használók körét: így például a védőnőknek, az iskolai orvosoknak, de még a magánegészségügyben dolgozóknak is ebben a rendszerben kellene az adatokat kezelniük.
Egyelőre azonban a novemberi bevezetés is kétségesnek tűnik – véli a háziorvosként is dolgozó alapító, aki arról panaszkodott, hogy bár az EESZT bevezetése elengedhetetlen és szükséges, egyelőre szinte semmiféle információval nem rendelkeznek arról. Így például azt sem tudják, hogy milyen hardver- és szoftverberuházásokra lesz szükség. Békássy Szabolcs szerint kérdés, hogy ki fogja ezt finanszírozni, és azt a problémát is felvetette, feltérképezték-e egyáltalán, hogy az egészségügyi szolgáltatók rendelkeznek-e a rendszer használatához szükséges sávszélességű internet-hozzáféréssel?
Kód? Kártya? Bizonylat?
Annyi biztos, hogy minden patikát érint a változás, ezért is voltunk kíváncsiak, hogyan állnak az új rendszer bevezetésével. Egyszerű érdeklődőként felhívtunk néhányat, hogy arról tudakozódjunk, mit tudnak az EESZT-ről és az e-receptről.
Egyelőre minden nagyon ködös
– mondta érdeklődésünkre az egyik patika gyógyszerésze, aki bár tudja, hogy a rendszer bevezetése novemberben esedékes, részletekről nem tudott tájékoztatni.
Kaptunk olyan választ is, hogy a beteg majd valamilyen bizonylatot kap az orvostól, azt kell elhoznia a patikába, ha ki szeretné váltani a gyógyszereit. Egy másik patikában teljesen homályos elképzelésnek tűnt az e-recept:
Lehet, hogy kap a beteg egy kódot? Vagy valamilyen kártyát? De az is lehet, hogy nem kell hozzá semmi.
Szinte az összes megkérdezett patikus arról panaszkodott, hogy konkrét tájékoztatást még nem kaptak, a legtöbbjük kérdésünkre annyit tudott mondani, hogy „igen, lesz valami valamikor”. Volt olyan, aki csak sejtette, hogy novembertől, de olyan is, aki úgy tudta, január 1-jével kezdődik az e-receptes korszak.
Az egyik felkeresett gyógyszertárban viszont már készülnek: két hét múlva tartanak továbbképzést, ahol az új rendszer rejtelmeibe is bevezetik az ott dolgozó patikusokat. Egy másik patikában pedig épp a számítógépes rendszert alakítják át, de nem az e-recept miatt. Ráadásul egy ott dolgozó szerint patikájuk számítógépes rendszere alkalmatlan lesz az új feladatok ellátására.
