Belföld

Gyűlölök élni, de megígértem, úgyhogy élek

Amikor rossz napunk van, és úgy érezzük, hogy összedőlt a világ, akkor tényleg összedőlt.

Kneszl Beáta Carmen borderline személyiségzavaros. Nehéz beszélnie arról, milyen az ő összedőlt világa, de a Jog és Pszichológia folyóirat által szervezett beszélgetésen mégis megtette. Miután könyvet írt arról, hogyan élte meg a pszichiátriai kezelést, hogyan tud élni a súlyos személyiségzavarral, naponta kap levelet sorstársaitól. Például ilyet:

“Gyűlölök élni, de megígértem, úgyhogy élek.”

Carmen könyvet írt, mert az egyik orvosa azt mondta neki, hogy úgysem sikerül majd. És hogy kigyógyul-e valaha a személyiségzavarból?

Vannak enyhébb időszakok. Néha.

– mondja.

A trauma nem egy maflás

Végleges gyógyulás nincs – erősíti meg előadásában Dr. Keresztes Zoltán, aki a borderline-szindróma egyik hazai szaktekintélye. Dedikált gyógyszer nem létezik, vannak viszont pszichoterápiás módszerek, amelyekkel enyhíteni lehet a betegség tüneteit.

 A borderline személyiségzavar (Borderline Personality Disorder – BPD) főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes. A személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető. A  borderline-osok érzelmei felfokozottak, ugyanakkor üresek. Hiperérzékenyek, mégis fájdalmat okoznak maguknak. Haraggal szeretnek, ha nem egyenesen gyűlölettel. Hirtelen válnak indulatossá. Manipulatívak: érzelmi reakciót akarnak kiváltani a másik embertől.

A pszichiáteri karrierjét a  OPNI-ban kezdő szakember szerint “ember nem tudja megmondani, mitől alakul ki a borderline”, de az biztos, hogy az első életévek élményvilága nagyon meghatározó a személyiségfejlődésben. Ha ezekben az években nem kipárnázott a gyerek élete, akkor nagy esély van rá, hogy felnőttkorában komoly összegeket hagy a pszichológusnál.

A borderline-osok jellegzetessége, hogy gyerekként általában azt mondják: “Nem érzem közel magamhoz az anyukámat”.

A gyerek azt érzi, az anyja nem őt látja. Mert az anyának elvei vannak, amikhez ragaszkodik a nevelésben. Márpedig az elvek a gyerek ellenségei: az anya nem a gyerek igényeit látja, hanem az elveket. A merev elvrendszer az anya és a gyerek közötti kapcsolat elhidegülését okozza. Ez a széthangolódás vezethet oda, hogy a gyerek felnőttkorban nálam köt ki

– magyarázza a pszichiáter, aki hozzáteszi: az ilyen gyerekkori trauma nem egy maflás, hanem jóval nagyobb dolog, ami kihat az egész személyiség fejlődésére.

Megvolt mindenem, elkényeztettek, aztán elváltak a szüleim. Anyám folyamatosan mondogatta, hogy bezzeg a barátnőd mennyivel szebb, a másik diák meg mennyivel okosabb

– mesélte Carmen, amikor a közönség arról faggatta, hogyan jutott el addig a pontig, hogy önként vonuljon be egy kórház pszichiátriájára. Akkor tudatosult benne, hogy valami nincs rendben, amikor kiderült, testvére barátnője gyereket vár. Carmen világa összedőlt, mert azt érezte, már nem ő a legfontosabb a testvére számára. Ürességet érzett, az ürességet pedig gyűlölettel töltötte fel.

Keresztes Zoltán szerint ez a borderline-osok egyik tipikus viselkedése:

a krónikus ürességüket krónikus gyűlölettel töltik meg, és azt érzik, az egész világ ellenük van.

Környezetük előbb fordul szakemberhez, mint ő maguk, pedig csak professzionális segítséggel lehet javítani állapotukon. Környezetük akkor tud segíteni, ha rendkívüli belső nyugalommal megszabják, mit lehet és mit nem. Nincs indoklás és vita, tényként kell közölni velük a szabályokat. Ez az állandóság az, ami hiányzik a bordeline-osok életéből. Carmen világában ilyen állandósság a cigaretta:

A cigi legalább mindig ugyanaz. Ugyanolyan jó.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik