Nagy elszántságot mutatva vágott a bele a kormány az iskolai utazások biztonsági szabályainak átalakításába a januári veronai buszbaleset után.
Kovács Zoltán kormányszóvivő február közepén bejelentette, hogy változtatások lesznek a szabályozásban, de előtte kikérik az emberek véleményét is. A kormány internetes konzultációt indított, amelyben többek között az éjszakai buszutak engedélyezhetőségéről, a buszokkal szemben támasztott műszaki paraméterekről és a sofőrök egészségügyi alkalmasságáról lehetett véleményt nyilvánítani. Ezzel egy időben az állami intézményfenntartó, a Klebelsberg Központ (Klik) levélben kérte az iskolákat, a kirándulásokat úgy szervezzék, hogy a buszsofőrök 23 és 4 óra között mindenképpen egy szálláshelyen tartsanak pihenőt.
A két hónapos rákészülés után a kormányhonlapon meg is jelent a külföldi utazásokat érintő egyik első törvénymódosítás, de
A javaslatcsomag bevallott célja, hogy csökkentse az iskolák, illetve rajta keresztül a Klik kártérítési felelősségét.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített módosítás indoklásában az áll, hogy
a javaslat a köznevelési intézmény objektív kártérítési felelősségét azokra a káreseményekre korlátozza, amelyek elhárítására az intézménynek módja és lehetősége van.
A köznevelési törvényben most az szerepel, hogy
az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Ez egészülne ki most azzal, hogy
a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.
Vagyis a javaslat szerint az iskolákra csak az általános kártérítési szabályok vonatkoznának, és a külföldi iskolai kirándulás, illetve több napos iskolai kirándulás előtt olyan felelősségbiztosítást kell kötnie a szülőnek, az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek a kedvezményezettje a tanuló kell, hogy legyen.
Éppen ezért a javaslat legnehezebben érthető része az, hogy az egész nem vonatkozik az úgynevezett határon túli kirándulásokra.
Az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után az iskolák számára kötelezővé tette a környező országok magyarlakta területeinek látogatását. Az Emmi új javaslata pedig külön kitér arra, hogy meghatározza a külföldi kirándulás fogalmát. Az áll benne, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001-es törvény hatálya alá tartozó államok – tehát Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna – területére irányuló kirándulások kivételt képeznek.
A kivételezés azért is furcsa, mert a most beterjesztett, és gyakorlatilag csak a húsvéti ünnepek alatt véleményezhető javaslat más vonatkozásban is kiemelten foglalkozik a határon túli kirándulásokkal. Az Emmi a köznevelési törvény módosításával azt javasolja, kötelezően vegyék nyilvántartásba, hogy egy-egy diák járt-e valamelyik évfolyamán a magyarlakta területeken.
Amennyiben a parlament is elfogadja a módosítást, a határon túli kirándulásról szóló információ bekerül minden diák személyi adatai közé a központi nyilvántartásban, valamint a köznevelési intézmény saját – a diák személyes és fejlődési adatairól vezetett – nyilvántartásába is. Ezek az adatok gyakorlatilag egy életen át elkísérik a diákokat.
