Belföld

Egy olajdiktatúra nem lehet érv a magyar olimpiarendezés mellett

A katari világbajnokság stadionjait rabszolgákkal építik, ezernél is több ember halt meg eddig. Az ország semmilyen szempontból sem állítható párhuzamba a magyar olimpiarendezéssel.

A világon itt az egyik legnagyobb b az egy főre jutó hazai össztermék, a GDP, 2010-ben 90 000 amerikai dollár / fő, 2012-ben 102 800 amerikai dollár / fő volt. Az IMF friss adatai szerint 2015-ben ez a szám 60 732 dollárra csökkent egy főre vetítve, amihez az olajár világpiaci bizonytalansága is hozzájárul.

Ez a szám Magyarországon 11 902 amerikai dollár / fő volt 2015-ben, nagyjából a hatoda.

Az arab ország abszolút monarchia, ami egy nagyjából 500 éves államszerkezet, a feudális kor legfejlettebbje. Itt az uralkodónak korlátlan hatalma van. Az Economist korábbi cikke szerint a politikai pártok be vannak tiltva az országban, a katariak nem adóznak, ingyenes az egészségügyi és az oktatási ellátás is, a legtöbben külföldi elitegyetemeken tanulnak.

A Freedom House 2017-es riportjában a szabadságindexet tekintve a 100-ból 76, Katar 26 pontot kapott.

Hogy mennyi pénzt költene Magyarország a 2024-es olimpiára, teljes homály, 3-5000 milliárd forint körüli összegről hallani. Katarról megírtuk, hogy hetente körülbelül 500 millió dollárt fordítunk a beruházásokra, és ez így lesz a következő három-négy évben, hogy elérjük céljüket, és kiváló házigazdái legyenek a 2022-es tornának.

A heti 500 millió dollár az 104 milliárd forint, korábbi cikkünkben a magyar rendezés esetén pedig heti 20,6 milliárd forinttal számoltunk. Ezt viszonyítottuk a GDP-hez az alábbi ábrán.

Kép: 24.hu
Kép: 24.hu

Csakhogy Katar már legalább 2013 óta önti a pénzt a világbajnokságba, minimum kilenc évük van a rendezésre. Magyarországon 2016-ban kezdte el önteni a pénzt a kormányzat az olimpiarendezésbe.

Az arab országban rabszolgák építik a stadionokat, a Slate cikke szerint 2014-re az építkezéseken meghalt munkások száma elérte az 1200-at.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség jelentéséből pedig kiderül, hogy a rabszolgasorban tartott munkások elsősorban indiai és nepáli bevándorlók és mire az első meccsen megtörténik a kezdőrúgás, a halálos áldozatok száma akár 4000 is lehet. Az országban 1,4 millió bevándorló dolgozik.

A nagy hőség és a szörnyű munkakörülmények mellett az elégtelen lakhatás és a fertőzések is tizedelik a munkásokat. A katariak pedig a bérek mellett a bevándorlók útleveleit is visszatartják, nem ritka a pihenőidő és az étkezés nélküli, napi 12 órás műszak sem.

Kiemelt kép: Sean Gallup / Getty Images

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik