Belföld

Orbán: ideje komolyan venni Trumpot

A magyar kormányfő megint vázolta az új világrendet, amiben csak a kétállami megállapodások működnek. Jóban kell lenni szerinte az összes nagyhatalommal, Trumppal különösen.

Új időszak kopogtat Európa ajtaján – jelentette ki Orbán Viktor az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén csütörtökön Brüsszelben. A miniszterelnök Európa 2017 című beszédében elmondta, ebben az új korszakban az emberek nyílt társadalmak helyett demokratikus társadalmakat akarnak.

Az az első kérdés, hogy Európa és az Európai Unió mennyire áll készen arra, hogy alkalmazkodjon ehhez – jelentette ki. Ennél is erősebb volt a következő mondata, pláne ha az új amerikai elnök első tetteit nézzük, amik ellentmondanak ennek:

Ideje komolyan venni az Egyesült Államok új elnökét.

Orbán kifejtette, hogy bár tavaly a britek úgy döntöttek, kilépnek az unióból, Olaszországban decemberben népszavazáson nyilvánítottak véleményt az emberek, a világ vezető katonai hatalmának pedig új vezetője van, sokan arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy nem azt látjuk, amit látunk.

Ez butaság, mert ami létezik, az lehetséges.

Többközpontú világrendszerre kell felkészülni – tette hozzá Orbán. Úgy fogalmazott, “nincs egyetlen üdvözítő modell”, és a multilaterális megállapodások helyett a bilaterális kapcsolatokra kerül majd a nagyobb hangsúly. A kormányfő kiemelte a Kínával és az Egyesült Államokkal, valamint Oroszországgal való kapcsolatok jelentőségét.

Európa: válságról válságra

Szerinte Európa egyszerre négy válsággal kénytelen szembenézni: gazdasági-versenyképességi, demográfiai, biztonsági és külpolitikai krízis van egyszerre. A külpolitikai válság szerinte úgy értendő, hogy jelenleg Európa nem vagy csak nagyon kis mértékben képes befolyásolni azokat a folyamatokat, amik a térségben zajlanak. Példaként a szíriai és az ukrajnai konfliktust említette.

Tartúsz, 2016. május 23. A SANA szíriai állami hírügynökség által közreadott kép egy autóba rejtett pokolgépes merénylet helyszínéről az északnyugat-szíriai Tartúszban 2016. május 23-án. Ezen a napon az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet összesen hét gépjárműbe rejtett pokolgépet hozott működésbe közel azonos időben a Földközi-tenger partja menti városokban. Tartúszban legalább 48, míg a mintegy hatvan kilométerre északra fekvő Dzsablában 53 ember vesztette életét a robbantásokban. (MTI/EPA/SANA)
Szíriai háború: a SANA szíriai állami hírügynökség által közreadott kép egy autóba rejtett pokolgépes merénylet helyszínéről Tartúszban 2016. május 23-án. Fotó: MTI/EPA/SANA.

Felidézte, hogy a következő években az európai gazdasági növekedés 1-2 százalék lesz, a kontinens globális szereplőből regionális szereplő lett, és hamarosan azért is meg kell majd küzdenie, hogy regionális hatalom maradhasson.

Európa nem jó célokra koncentrálja erőit, kudarcot vallott az általa alkotott tervek megvalósításában és a nemzetek fölötti Európa utópiájának rabszolgája lett. A kormányfő úgy fogalmazott, nincs európai nép, európai népek vannak.

Európa akkor volt erős, amikor több erős központ létezett

– tette hozzá. Azt mondta, Európa régen globális jelentőségű volt, később regionális lett, de lassan már az se. “Brüsszelben rosszul mennek a dolgok, még az irány is rossz” – folytatta Orbán. Emlékeztetett arra, hogy Európa két évtizede még ambiciózus célokat tűzött ki maga elé, de ezek közül egyiket sem valósította meg. Példaként említette a közös európai-ázsiai gazdasági térség létrehozásának vagy a független európai biztonságpolitikának a tervét, amik kudarcot vallottak. A kormányfő kijelentette, hogy mindezek ellenére van lehetőség megreformálni és “újra naggyá tenni az Európai Uniót” – értelmezte újra Trump kampányszövegét.

(MTI; Kiemelt kép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik