Négy rendbeli, egy esetben folytatólagosan elkövetett emberölés előkészülete bűntette és sikkasztás bűntette miatt három év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék azt a vádlottat, aki évekkel ezelőtt több személyt hívott fel mások megölésében való közreműködésre.
A nyugdíjas korú vádlott 2014 őszén elhatározta, hogy a neki több millió forinttal tartozó, háromtagú családot „elteteti láb alól”.
A korábban ügyvédként tevékenykedő férfi terve az volt,
Szándékáról csak az építési szakemberrel beszélt. A vállalkozó ugyan színleg elfogadta a megbízást, de ezzel egyidőben értesítette a rendőrséget.
A rendőrség 2014 szeptemberében elfogta az idős férfit, aki miután az előzetes letartóztatását megszüntették, újabb emberölés előkészületét határozta el, melynek célpontja korábbi élettársa új barátja volt.
A bűncselekmény elkövetéséhez ezúttal is segítőt keresett magának: egyik ismerősének büntetett előéletű testvéreit szerette volna bevonni a bűncselekmény elkövetésébe. Arra nem számított, hogy terve ezúttal is kitudódik, azaz látszólagos bizalmasai értesíteni fogják a rendőrséget. E cselekményt követően két hónappal a vádlott ismételten elhatározta, hogy más személyek bevonásával ugyan, de végrehajtja volt élettársa barátja sérelmére kitervelt bűncselekményt.
Ez alkalommal azonban a hatóság fedett nyomozó közreműködésével 2015 áprilisában elfogta őt.
Az ügyészség a négy rendbeli emberölés előkészületének bűntette mellett két rendbeli jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével, valamint két rendbeli ügyvédi visszaélés bűntettével, továbbá zugírászat vétségével vádolta a férfit. A vádirat szerint sikkasztás alapját az képezte, hogy a volt ügyvéd, ügyfelei nála letétbe helyezett pénzét az ő hozzájárulásuk nélkül harmadik személyek részére kölcsönadta.
A bíróság ítéletében egy rendbeli sikkasztás bűntette és egy rendbeli ügyvédi visszaélés bűntette vonatkozásában megállapította, hogy a cselekmény már a feljelentés időpontjában elévült, ezért az eljárást e bűncselekmények tekintetében megszüntette. Egy rendbeli ügyvédi visszaélés bűntette és a zugírászat vétsége tekintetében pedig a bírság nem látta bizonyítottnak a büntetőjogi felelősség megállapítását, így e vádpontok tekintetében felmentő rendelkezést hozott.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott idős korát, valamint a vagyon elleni cselekményénél az idő múlást, míg súlyosító körülményként értékelte a kitartó emberölésre irányuló szándékot, a kettőt meghaladó halmazatot, továbbá azt, hogy a sértettek közül az egyik idős korú nő volt. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és meghatalmazott védője felmentésért jelentett be fellebbezést.