Az ATV „A nap híre” című műsorban egy közlekedési mérnök azt mondta, több tényező szerencsétlen összejátszása okozhatta a veronai buszbalesetet. Karlovitz Kristóf lehetséges forgatókönyvként felvázolta, hogy a busz jobb első kereke egy lassú defektet kaphatott. Ez egy ideig a jármű vezethetőségére nem hatott, a busz akkor kezdett hirtelen jobbra húzni, amikor a felhevült gumiabroncs tönkrement.
Amikor a busz az autópályahíd pillérjének csapódott az üzemanyagtartály felszakadt, a felhevült gumiabroncstól, vagy az ütközés miatt elektromos szikrától a kifolyt gázolaj kigyulladt, a tűz pedig elképesztően gyorsan haladt végig a busz alján, gyorsabban, mintha a jármű belsejében keletkezett volna.
A busztársaság felelősségéről Karlovitz Kristóf azt mondta, önmagában az, hogy egy buszt már 14 éve nem gyártanak, nem sokat számít, ha azt megfelelően, lelkiismeretesen karbantartják. (Mint korábban megírtuk, egyelőre semmilyen tárgyi bizonyíték nincs arra, hogy meghibásodott volna a Veronánál múlt héten súlyos balesetet szenvedett magyar autóbusz.
A tragédia lehetséges okáról az InfoRádióban egy másik szakember úgy vélte, annak is több oka lehetett, hogy nem volt féknyom. Lehet, hogy eleve nem fékezett a sofőr, vagy nem olyan intenzitással, hogy a kerekek csúsztak volna.
Ezenkívül más nem nagyon vezethet ilyen következményhez. Még ha van is ABS a gépkocsiban, az akkor is valamiféle féknyomot produkál. Ennek a hátterében nagyon sok minden állhat, többek között az is, hogy elaludhatott a sofőr, és már nem volt ideje fékezni
– mondta Pausz Ferenc. (A két sofőr szintén meghalt a balesetben. Egykori kollégáik kizártnak tartották, hogy elaludtak volna, szerintük egy durrdefekt okozhatta a tragédiát.) A közlekedési mérnök azt a feltevést sem zárta ki, hogy nem működött a fék, de hangsúlyozta: egy ütközéses balesetnek egyáltalán nem természetes következménye az, hogy kigyullad a jármű.
