A Pilis kapujában, Pilisszántó állandóan lakott külterületétől pár száz méterre tervez az ELMŰ egy 10 ezer négyzetméteren elhelyezkedő transzformátorállomást építeni. 2015 nyarán merült fel először a település „fejlesztése”. A településrendezési tervekből derült ki, hogy az Önkormányzat a 601 ingatlannal, ebből körülbelül 150 állandóan lakott háztartással rendelkező telep mellé egy 10 ezer nm-es transzformátorállomást, iparterületet tervez.
A lakosok egy része azt mondja, Pilisszántónak nincs szüksége a transzformátorállomásra, a környező városok (Pilisvörösvár, Piliscsaba) már meglévő iparterületeinek viszont van. Az ELMŰ az ellátásbiztonságra hivatkozik, azonban a helyiek úgy tudják, az ellátás biztonsága Pilisszántón jelenleg is kiváló. Sokak szerint az önkormányzat és az ELMŰ a fejük felett hozta meg a döntést, egy darabig semmit sem tudtak az egészről,
Mire a lakosok észbe kaptak, már jóváhagyták a Helyi Építési Szabályzatot és Településrendezési Tervet, és mivel a tárgyalások az ELMŰ-vel zárt képviselő-testületi üléseken zajlottak, az önkormányzat nem hívta fel a figyelmüket a beruházás közeledtére.
Lementünk Pilisszántóra, ahol helyiek körbevezettek minket, és
http://videa.hu/videok/24.hu/emberek-vlogok/elkeseredett-pilisszantoiak-Yh5qBZstmFXRiTpZ
Pilisszántó önkormányzata azért egyezhet bele az állomás megépítésébe, mert így hozzájárulást kaphatnak egy évtizedek óta hiányzó tornateremhez és egyéb fejlesztésekhez, amikről viszont a lakosok nem tudnak.
Miközben a helyiek azt mondják,
Szent hely
Csakrák ott alakulnak ki, ahol a Földet behálózó energiavonalak, az úgynevezett Szent György-vonalak keresztezik egymást. Állítólag a Pilisben található ezeknek az energiavonalaknak a legfőbb metszéspontja, így itt van a legfőbb csakra is. Dobogókőn kívül még számos szentnek tartott hely található a Pilisben, például a pilisszántói templom.
Pilisszántó, a Pilis-hegység legmagasabb pontja, a 756 méter magas Pilis-csúcs és a 485 méter magas Hosszú-hegy határolta völgyben. Néhány évvel ezelőtt a hegy oldalában lévő régi kőbánya területét rendbe tették, és Pilisszántóból zarándokhely lett. A faluból egy köves gyalogúton, a Csillagösvényen keresztül lehet feljutni a kőkápolnáig. Az épület Makovecz Imre és tanítványa, Őrfi József tervei alapján készült.
Kerestük a polgármester-asszonyt, aki először beleegyezett abba, hogy rövid interjút készítsünk vele, később viszont már azt mondta, inkább a január 20-i lakossági fórum után nyilatkozna.
A területért a Duna-Ipoly Nemzeti Park a felelős, őket is kérdeztük arról, mit szólnak a tervekhez, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
Azért a Pilis kapujában, mert a Börzsönyben is van
Kérdeztük az ELMŰ-t is, ők azt írták, a tervezése jelenleg folyamatban van. Hozzátették,
új vállalkozások és munkahelyek teremtése is csak akkor lesz lehetséges ebben a térségben (is), ha az ehhez szükséges energia rendelkezésre áll. Az építkezés – mint minden hasonló nagyberuházás – természetesen munkalehetőséget is teremt a helybelieknek és mint mindig lehetnek ellenzők is.
Arra a kérdésünkre, hogy igaz-e az, hogy egy zárt ülésen már jóváhagyták a Helyi Építési Szabályzatot és Településrendezési Tervet októberben, azt írták:
Erre a kérdésre az önkormányzat tud válaszolni, hiszen az ő kompetenciájuk. Ez a fajta engedélyezési eljárás csupán egy feltétel a sok közül.
De miért pont a Pilis kapujában tervezik ennek megépítését?
Pontosan azért, amiért a Börzsönyben, Cserháton, Bakonyban stb. is épültek az ilyen állomások, itt van az energiaigény és a villamos energia egy bizonyos távolságon túlra ilyen mennyiségben nem szállítható másként, csak megfelelően nagyfeszültségű hálózaton
– jött a válasz.
A transzformátorállomás környezetre gyakorolt hatására azt írták, az országban sok száz ehhez hasonló állomás esetén ilyen hatásokról hitelt érdemlő beszámoló nem érkezett. Az Elmű-Émász területén ilyen jellegű panasz pedig egyáltalán nem fordult elő, tették hozzá.
Számunkra korántsem tűnik úgy, hogy a lakosság nagy része ellene lenne a beruházásnak. Sőt. Vannak támogatók, üzleti és munkalehetőséget látók és vannak ellenzők.
