Nevezhetjük akár modern népi megfigyelésnek is, hogy augusztus 20-a után elromlik az idő, már kevesen számolnak vízparti nyaralással. Rossz idő természetesen nem létezik, de sokszor igaz, hogy augusztus második felében már nem kínoz a kánikula, a természetes vizek kissé lehűlnek, a napimádók számára vége a nyárnak.
Közel három hetet adott még a nyár
A népi megfigyelésekkel viszont az a baj, hogy ugyan van némi alapjuk, de adott évre vagy bejönnek, vagy nem. Idén nem jött be. Egészen szeptember közepéig szinte kánikula volt, a nappali hőmérséklet elérte és sokszor meg is haladta a 30 fokot, fellélegezni csak a viszonylag hűvösebb éjszakákon lehetett.
Az elhúzódó nyarat, a szeptemberi tényleg strandidőt annak köszönhettük, hogy sokáig kitartott a Kárpát-medence felett egy anticiklon, így a hónap elején szokásosnak tekinthető 20-22 fok helyett “nyári meleg” uralkodott. Ritkán fordul elő, egyáltalán nem szokványos jelenség, ráadásul a meleg mellett a nyárra jellemző záporokban és zivatarokban is többször volt részünk, mondta Herrmann Dóra meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.
Itt az ősz, ez már tény
Miután a csapból is a globális felmelegedés folyik, adja magát a kérdés, hogy ez már a klímaváltozás jele volt? Van hozzá köze a klímaváltozásnak, de a szeptemberi nyarat okozó légköri viszonyok bármelyik évben kialakulhatnak, igaz, igen ritkán. Az viszont egészen biztos, hogy az idei szeptemberünk helyet kap majd a legmelegebb szeptemberek között.
Hétvégén aztán egy hidegfront vetett véget az itt ragadt nyárnak, és bevezette az őszt.
Nehezen értelmezhető
Ilyenkor már csak a vénasszonyok nyarában reménykedhetünk, aminek semmi köze a nyárhoz, pusztán adott körülmények közt hoz “felüdülést”. A néhány napos, hetes nyugodt, napsütéses, a szokásosnál melegebb periódus október folyamán jelentkezik. A “30 fokok” ekkor sem térnek vissza, de az őszi lehűlést követő a borongós, esős, hűvös időszakot megtörve a vénasszonyok nyara szinte nyárként hat. Már ha lesz, mert ezt most még nem lehet előrejelezni.
Korábban írtunk arról, hogy nincs néprajzi vonatkozása, népi gyökerei sincsenek. A kifejezés feltehetően a XX. században, városi környezetben születhetett, de pontos eredetét homály fedi. Éppúgy, mint az indiánnyárnak, amely ugyanezen fogalom angolszász „megfelelője”.
Még az eredetét sem tudjuk, de nemzedékünk máris kicsavarta a jelentését. Korábban a kora őszi lehűlést esetleg követő enyhébb, langyosabb időszakot nevezte így, ma azonban minden belefér. Ma már a meteorológiai ősz kezdetétől, azaz szeptember 1-jétől a tél beálltáig terjedő minden egyes napos, melegebb napot vénasszonyok nyarának nevezünk.