Belföld
Pécs, 2010. január 12.
Vázát fest egy munkatárs a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. eozin üzemrészében. A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében épülő legnagyobb beruházás, a Zsolnay negyed miatt a gyár területén belül új helyre költöztek a porcelánmanufaktúra termelő egységei.
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Trükkös módon szereznék vissza a Zsolnay nevét

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 06. 08. 17:28

A munkások tömeges felmondása és a felszámolás réme is fenyegeti a nagy múltú Zsolnay Porcelánmanufaktúrát. A pécsi önkormányzat, a kormány asszisztálása mellett nekigyürkőzött, hogy ismét visszaszerzi a többször privatizált céget, de már vannak pletykák, amelyek szerint új, kormányközeli befektető van a láthatáron. A porcelángyártás akkor lehet nagy üzlet, ha megindul egy nagyszabású műemlék-felújítási program.

A bevált módszerrel igyekszik megszerezni a több mint 150 éves múlttal rendelkező Zsolnay Porcelánmanufaktúrát a pécsi önkormányzat. A város közgyűlése május 26-án döntött arról, hogy új céget alapít Ledina Kerámia Kft. néven, kedden pedig arról írtak a helyi portálok, hogy tömegesen mondtak fel a Zsolnay dolgozói, akiknek máris szerződést ajánl az önkormányzati cég.

A város olvasatában ennek célja, hogy megmentsék a céget és az ipari hagyományokat, a cég vezetése viszont okkal látja úgy, hogy épp ellehetetlenítik őket. A dolgozók pedig – úgy tudjuk – megfélemlítve érzik magukat.

A módszer már kétszer bevált: a francia tulajdonú Pécsi Vízmű Zrt. helyett 2009-ben hozták létre a Tettye Forrásház Zrt-t, majd 2012-ben a buszparkot sajátos módon kiszervező Pécsi Közlekedési Zrt. helyébe lépett a Tüke Busz Zrt. A Zsolnay annyiban mégis különleges, hogy nem közszolgáltató cégről van szó, hanem egy olyan vállalkozásról, aminek elvileg a minél nagyobb profit lenne a célja, még akkor is, ha komoly kulturális értéket képvisel.

Kormányzati ellenszél

A nyilatkozatokból egyelőre nehéz kihámozni, hogy miért romlott meg az önkormányzat és a többségi tulajdonos, a szíriai származású svájci üzletember, Bachar Najari viszonya. Najari 2013-ban – kis túlzással magyar felesége kedvéért – vette meg a részvények majdnem 75 százalékát a várostól, és vállalta, hogy feltőkésíti az akkor már régóta hányattatott sorsú manufaktúrát. Az új tulajdonos akkor még bírta a város és a kormány támogatását is: az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) kapott például hitelt.

Pécs, 2008. július 4.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra épülete.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A Zsolnay-gyár egyik régi épülete. MTI Fotó: Illyés Tibor

Különös módon most épp ez a hitel okozhatja a cég vesztét. Az MFB ugyanis a Pécsi Újság korábbi értesülése szerint május 18-án felmondta a Zsolnay 413 millió forintos, már lejárt hitelét, vagyis haladéktalanul, 15 napon belül vissza kellett volna fizetni ezt az összeget, ellenkező esetben felszámolás indul ellene. A manufaktúra bíróságon támadta meg a felmondást, de ha nem jár sikerrel, az a cég végét jelenti.

A jelek szerint erre már hónapokkal ezelőtt számított a kormány, hiszen még februárban „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté” nyilvánította a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t. Ennek a jelentőségét az adja, hogy a cég esetleges felszámolását az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. végzi. Márpedig az önkormányzat terve épp az, hogy a felszámolás során szerzi meg az új cégnek a szükséges eszközöket, illetve a Zsolnay név használatának jogát.

Kié lesz a név?

A névhasználat joga már korábban is váltott ki vitákat, hiszen 2014 nyarán kiderült, hogy a védjegyet lényegében kiszervezték a cégből. A többségi tulajdonos magyar feleségének (Cséplő Petra egyben az igazgatóság elnöke is) saját cége, a Swiss Art Kft. egy spanyol hivatalnál kérte és kapta meg az úgynevezett közösségi védjegyoltalmat, vagyis annak jogát, hogy az EU-ban használja a Zsolnay nevet. Amiatt Tóth Bertalan és Szakács László szocialista képviselők feljelentést is tettek a rendőrségen, de az önkormányzat állítólag tárgyalásos úton rendezte a helyzetet.

MTI Fotó: Sóki Tamás
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere. MTI Fotó: Sóki Tamás

Az a jelenlegi helyzetben is nagy kérdés, hogy mi lesz a védjegy sorsa, ha megindul a felszámolás, hogyan kerül az át a Ledina Kerámia Kft-be. E nélkül ugyanis lényegében értelmetlen lenne az egész akció. Különféle találgatások vannak, az egyik például, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő úgynevezett aranyrészvény is feljogosítja a várost a névhasználatra, a másik szerint a Zsolnay-örökösök engedélyezhetik. Ennek ellentmond, hogy korábban a porcelánmanufaktúra pénzt követelt a névhasználatért a város kulturális intézményeket fenntartó cégétől, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft-től.

Pénz kell, de hozhat is

Az is nyitott kérdés még, hogy honnan lesz pénz a porcelángyártás megindítására. A város költségvetésében erre nincs forrás, és hosszú távon (ezt a cég legújabb kori története is bizonyítja) nem lehet önkormányzati támogatásra alapozni, komoly befektetőre van szükség. Meg nem erősített pletykák szerint jelentkező is lenne: a West Hungária Bau nevű építőipari cég, amely egyebek mellett a Várkert Bazár felújítása miatt lett ismert, illetve tulajdonosa, Paár Attila vásárolta ki Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét a közvilágítási projekteket sorban nyerő Elios Zrt-ből.

Nem is ez az első eset, hogy építőipari cég fektet be a Zsolnayba, hiszen egy korábbi privatizáció során, 2011-ben a Közgép Zrt. érdekeltségébe került a gyár. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó, korábban számtalan közbeszerzésen győztes Közgép azonban nem tőkésítette fel a manufaktúrát, inkább egy év után jelképes, egyforintos áron visszaadta az önkormányzatnak. Pécs akkor sem tudott igazán mit kezdeni a céggel, előbb az államnak ajánlották fel, majd eladták a már említett Bachar Najarinak.

Ahogy 2011-ben, úgy most is az teheti vonzóvá a Zsolnayt egy építőipari befektetőnek, hogy a XIX. század végén, a XX. század elején számos, ma már erősen felújításra szoruló épületbe építették be a kerámiáit, vagyis komoly megrendelésekre számíthat, ha megkezdődnek a rekonstrukciók. A pécsi származású kulturális államtitkár, Hoppál Péter már három hete beszélt arról, hogy hamarosan eljöhet ez az idő:

Heteken belül jelentős kormánydöntésekre kerülhet sor, amelyek a szecessziós építészeti világ gyöngyszemeiből kiemelnek egy-két felújítandó objektumot. Ezek nem egy-két milliárdos, hanem több tíz milliárdos nagyságrendű építkezések kell hogy legyenek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.